Irodalmi Szemle, 1977
1977/6 - MŰHELY - Hodek Mária: Szimultán ritmus a magyar népballadákban
A Szabó Vilma című ballada háromütemű tízesekből áll (4//3/3). A versszöveg ütemtagolódása csaknem megegyezik az énekelt szöveg tagolódásával. Az ütemeken belüli szótagmegoszlás 4//4/2, 4//3/3, 4//2/4 és az időmértékből következő ritmusváltozás a ballada cselekményének dinamikájával van összefüggésben. A leányanya (Szabó Vilma) bűntettét leleplező csendőrök váratlan megjelenését követő riadtságának, sokknak a lüktető daktilusok, ugráló pirrhichiusok és jambusok felelnek meg. Például: 4. versszak 47/3/3 47/3/3 4/13/3 4//3/3 5. versszak 4/Z2/4 4//2/4 4//2/4 4//2/4 47/373 /Ld. 581. lap] Külön fejezetben vizsgálhatnánk azt a kérdést, hogy erre az időmértékességre menynyiben hatottak a témák, melyek közül sok egész Európában ismeretes. Feltételezhető ugyanis, hogy egyes népek a témával („vándortémák”) együtt a formát is átvették s a különböző prozódiai sajátosságok keveréséből egy átmeneti forma alakult ki. Ez azonban már messzire vinne a kitűzött céltól; egyelőre zárjuk vizsgálódásunkat József Attila szavaival, aki a következőket ugyan a műköltészetről mondta, de mi a népköltészetre Is érvényesnek találtuk: ... a hangsúlyos versien is van időmérték, mely lényegesen befolyásolja a vers zeneiségét; de az időmértékes versben is érvényesül zenei módon a hangsúly. Versünk valódi zenéjét minden esetben a kettő ölelkezése teszi. Összefoglalva: Dolgozatom elemzési anyag három saját gyűjtésű Zobor-vidéki népballada. Vizsgálódásom tárgya: a hangsúlyos és időmértékes verselési elv szimultán érvényesülése a népballadákban. Ez a probléma fokozott figyelmet érdemel, mert a ballada teoretikusai eddig többnyire csak a hangsúlyos verselés szempontjából vizsgálták a szövegeket. Márpedig a népköltészet az írásban-nyomtatásban rögzített irodalmi szövegekkel szemben nem ismeri a lezárt, végleges formát. Egy-egy balladát más-más időben még ugyanaz az énekes sem hajszálnyira egyformán adja elő, hanem mind a szövegén, mind a dallamán akaratlanul is kisebb-nagyobb mértékben módosít, változtat. Gyűjtés közben magam is tanúja voltam a szövegek szüntelen változásának, variálő- dásának. A rövid szótag természetes hosszúságú szótaggal helyettesítődik, s így alakul ki a nyelv természetéből következő hangsúlyos ütemrendszer mellé a szótagok hosz- szúságán és rövidségén alapuló időmértékesség is. Ezt a szimultán ritmust akartam bizonyítani konkrét szövegelemzések alapján. Bagolyasszony Puszta / malomba // cserfa / gerenda 2/3//2/3 Azon / üldögél // egy bagoly-/asszony. 2/3/13/2 — Mit sírsz, / mit bánkódsz // te bagoly-/asszony? 2/31/3/2 — Jaj, hogy / ne sírnék,,// hogyne / bánkódnék? 2/3/12/3 Otthon / feledtem // cifra / nyoszolyám 2/3//2/3 Abban / feledtem // Pista / uramot 2/3/12/3 Amellett / hagytam // ringó / bőcsőmöt 3/21/2/3 Abban / feledtem // Jani / fiamot 2/3//2/3 Amellett / hagytam // pléhes / ládámot 3/2//2/3 Abban / feledtem // karika / kontyom 2/3//3/2 Ha az / itt vóna // olyat / perdünék, !/ mint a / karika! 2/3//2/3//2/3 Ha az / itt vóna // olyat / ugranék // mint a / paripa! 2/3//2/3//2/3 Gímes, Balkó Cecília, 77 éves; 1973
