Irodalmi Szemle, 1977

1977/5 - DOKUMENTUMOK - Fried István: Jegyzet Fábry Zoltán cikkéhez

nesztezias képek („zengo fénysugár”) lírai töltést adnak írásának. Fábry maradéktalanul kihasználja az írásjelek biztosította lehetőségeket: kettőspontjai, gondolatjelei, idézőjelei a szavak mögötti, a szavakon túli jelentőségre céloznak. Rövid kérdő mondatai, állítmány nélküli mondatai ugyanakkor a szigorú megszerkesztettséget sejtetik.

Szántó György — önéletrajzának tanúsága szerint — nagyra értékelte Fábry tehetségét, közös lévai előadóestjük a személyes érintkezés lehetőségét is megteremtette. Szántó könyvben, újságcikkben küzdött a csehszlovákiai magyar irodalom megismertetésért. Megnyilatkozásai közül itt most kizárólag Üzen a vajdaság című írására utalunk (Aradi Közlöny 1932. január 17—24.), amelyben Paál Ferenc regényeit, Földes Sándor Műveit (verskötetei és novellásgyűjteménye minden sorában új, dinamikus erők feszülnek/, Egri Viktor regényeit, Sebesl Ernő alkotásait, Barta Lajos műveit és szervezőtevékenységét, a Sarlósok mozgalmát, valamint Fábry Zoltánt emlegeti, „aki a Kassa melletti Stószfürdőről küldözgeti harcos esztétikai, informatív »és kritikai tanulmányait.”

Fábry Zoltánnak éppen az 1920-as esztendőkben végzett tevékenysége a legkevésbé föltárt. Újságcikkeinek teljes számba vétele, az expresszionista stílust művelőkkel való kapcsolatának föltárása még új vonásokat rajzolhat a kiegészítésre váró Fábry-portréra.

Fábry Zoltán Fegyver s vitéz ellen című könyve első kiadásának címlapja, Csáder László munkája 1937-ből.

Fried István

w* fggpr s Mi ám