Irodalmi Szemle, 1977

1977/5 - ÉLŐ MÚLT - Pražák, Richard: Comenius és a magyarok

Comenius Orbis pictusának fontosságát a magyar nyelv középiskolai tanulmányozása szempontjából is hangsúlyozta Verseghy Verenc, az író és nyelvtudós, s ezért művének, az Epitome lnstltutlonum Grammaticarum Linguae Hungaricae (Tomus 1. Budae 1816) gyakorlati részéhez szemelvényeket is közölt belőle, a filológus Kassai József még a 19. század 30-as éveiben is bőven merített az Oröisból, amikor magyar-latin szőfejtő szótárát készítette.10 A magyar nyelvtudományban már a 18. század végén Comenius tanítványának vallotta magát Okoskodva tanító magyar nyelvmester (1—2. Kolozsvár- Nagyszeben 1794) című munkájában Gyarmathy Sámuel, a tudományos finnugor összehasonlítás egyik megalapítója, főleg Comenius nyelvpedagógiájának alapelveit: szemléletességét, egyszerűségét a példákban és alaposságát az elemzésben, az idegen nyelvek és az anyanyelv állandó szembesítését hangsúlyozva.11

Comenius világraszóló jelentőségét Bőd Péter már 1782-ben kiemelte Pápai Páriz Ferenc latin-magyar szótárához írt előszavában, valamint Mindszenthy Sámuel a Lad- vocat-féle történelmi szótár 1795-ös kiadásában.12 Comenius sárospataki működési korszaka a 19. század elején avatott magyarázóra talált Szombathy Jánosnak, A sárospataki református kollégiumnak rövid históriája (Sárospatak 1809) című munka szerzőjének személyében. Comeniusnak a neveléstudomány általános fejlődésében betöltött jelentőségét hamarosan a kor vezető magyar pedagógusa, Angyán-Niemayer János is értékelte figyelemreméltó neveléstudományi munkájában, amely az első jelentős szintézis, illetve a tárgy első tudományos földolgozása az újkori magyar irodalomban — de így értékelte egy magyar tudományos enciklopédia is a 19. század harmincas éveiben.13

Comeniusnak a cseh egyház üldöztetéséről írt történeti munkájára és A csehtestvérek eredetéről és tetteiről című fordítására, amely lengyelből, Jan Lasičky eredetijéből készült, s amelyet Comenius 1649-ben Lisszában adott ki, a Miskolcról Csehországba 1783 végén átköltözött Szalatnay János református lelkész figyelmeztette 1810-ben a pápai református kollégium professzorát, Tóth Ferencet, aki az európai protestantizmus történetének megírásához gyűjtött anyagot. Szalatnay mindkét Comenius-műben a „cseh- morva református egyház” történelmének legjelentősenb forrását látta.14 Hogy mennyire fontosak voltak Comenius művei a cseh földön működő magyar református lelkész számára, arról a Trúchlivý című Comenius-mű legrégibb kéziratos másolata tanúskodik; ezt a másolatot egy másik magyar református lelkész, Szikora Péter őrizte legkedvesebb emlékeként a dolgai között; ő Sajóvámoson született, és Szalatnayval együtt érkezett cseh földre. Miután elhagyta Csehországot, és 1811 után a porosz Sziléziába költözött, a kéziratot, vejének, Josef Kačernak ajánlotta, aki Kehely, kard és kereszt (Kalich, meč a kríž) című terjedelmes költői munkájában ünnepelte Comeniust. A Trúchlivý nak ez a legrégibb kéziratos másolata Comenius közvetlen környezetében

— valószínűleg írnoka műhelyében — és a Trúchlivý 1624-es első kiadásával egy időben készült.15

Comennius műve, A cseh egyház üldöztetésének és szenvedéseinek története ugyancsak szélesen elterjedt a csehországi magyar református értelmiség körében. Erre vall a műnek a Smetéš községben működő Csider Imre lelkész 1789-es naplójában található magyar nyelvű kéziratos másolata. Ez a másolat egy ismeretlen, 1665-ös magyar fordításról készült. A mű Csider naplójában a következő címet viseli: Rövid históriája a csehországi evangelica reformáta ecclesiának a’ Papistáktúl származott kegyetlen üldöztetéseknek, a’ mellyeket eleitűi fogva miolta az Evangeiiomi Hitnek követésére nem tértenek, úgy mint Krisztus Urunk szenyvedése után 894-dik esztendőtől kezdvén az 1634- á’k esztendőig szenvedtenek.16 Lehetséges, hogy nem Csider volt e mű első lemásolója a csehországi magyar református lelkészek közül, akik Comeniusnak a cseh egyház üldöztetéséről és szenvedéseiről írt történelmében röviden a Fehérhegy előtti cseh történelemmel is megismerkedhettek, sőt, olvasása során azt is megérthették, hogy miért volt Fehérhegy olyan súlyosan tragikus a cseh nemzeti történelemre. A mű olvasói közé tartozott Szalatnay János is, aki A moraveči egyház történeté ben (Hlasy ze Siona 1861) Comenius nevén túl a mesternek a fehérhegyi tragédiáról vallott nézeteit és a Fehérhegy utáni egyházüldöztetés történetét is ismerteti. Végh János is idézett a lengyel Lisszában élő Comeniusnak a csehekhez intézett leveléből, amikor a Buzgó és kegyes keresztyén imádságokban, legnépszerűbb művében az evangélikusok Fehérhegy utáni üldöztetéseiről ír. Jellemző, hogy a cenzor éppen ezt a részt törölte Végh Imáiból. Ez arra mutat, hogy a központi helyek féltek Comenius műveinek a csehekre