Irodalmi Szemle, 1977

1977/3 - ELSŐ KÖZLÉSEM - Cselényi László: Legenda az ifjúság vizéről avagy A kutya ugat, a karaván halad

Annál nagyobb volt Ady hatása. Ady verseivel ötvenkettőben találkoztam, tizennégy- éves koromban, még „A gondolat hősei” előtt. Most, hogy Ady centennáriumára készülünk, magam is meglepődöm, mennyire nem volt hatása Adynak a későbbiekben fejlődésemre, noha még diplomamunkámat is róla készítettem. Am ez az első találkozás megrázó erejű volt. Igaz, illetlen volna elhallgatni, rám a Versek és a Még egyszer Adyja hatott.

Akihez szólott a legelső nóta,

Zsóka menyasszony, férjhez megy a Zsóka

fújom még ma is kívülről. Szégyen, nem szégyen: első, máig fennmaradt verseimet ezek az Ady-versek inspirálták, ötvenhárom tavaszán írtam őket, tizenöt éves koromban. Három-négy töredék került elő ebből az időből, aztán két évig semmi. Ami azt

bizonyítja, hogy a lelkemért folyó nagy fausti-mephistói küzdelemben egyelőre a zene és a filozófia győzedelmeskedik a líra fölött. A versek csak 55 tavaszától kezdenek rajzani, s röpke egy év alatt legalább egy kötetnyi gyűlik belőlük össze. Jók-rosszak (nagyon rosszak, sőt dilettánsak) egyaránt. Ezek azok a bizonyos költői járnitanulá- somnak az évei, amelynek a nyilvánosság [hála istennek) nem volt tanúja. S hogy végül is a líra győzelmeskedett, annak, sok minden egyéb mellett, a következők az okai:

1. Ügy hiszem, 1954 végén közölte a Fáklya Fábry Zoltán morse-hívásával ellátva Márai Sándor megrendítő versét, a „Halotti Beszéd”-et.

Látjátok feleim szümtükkel mik vogymuk Isa pur és homu vogymuk.

„Krétakor”