Irodalmi Szemle, 1977
1977/3 - LÁTÓHATÁR - Cortázar, Julio: A megszállt ház (novella)
KÉT ARGENTÍN ELBESZÉLŐ ABELARDO CASTILLO 1935-ben született Buenos Airesben. Írói pályafutását 22 éves korában kezdte el a MÁSIK JÜDÁS című egyfelvonásos drámájával, amely egyszeriben ismertté tette őt országszerte. 1959-ben Arnoldo Liberman költővel irodalmi folyóiratot szerkesztett, amelyet azonban a cenzúra hamarosan betiltott a kubai forradalom iránti nyílt rokonszenve miatt. Az ISRAFEL című négyfelvonásos drámáját Edgar Allan Poe tragikus sorsú életéről írta, s a mű 1959-ben elnyerte az egyik legismertebb argentin irodalmi díjat. A dráma csehül is megjelent. Közölt írása az OTRAS PUERTAS című kötetéből való. JULIO CORTÄZAR a mágikus realizmus egyik legeredetibb képviselője Asturias, Borgez és Carpentier mellett. Látszólag szenvtelen, közömbös hangú elbeszéléseit, novelláit a félelem, titokzatosság, az ismeretlentől és a megmagyarázhatatlantól való szorongás hatja át. Ez a fantasztikum azonban Cortázarnál nem spekulatív, öncélú írói fogás, hanem a latin-amerikai valóság egyik lehetséges ábrázolási módja. Julio Cortázar 1914-ben született. 1952-ben Párizsban telepedett le. Első regénye a LOS PREMIADOS rövidesen megjelenik szlovák fordításban (Výhercovia), míg második regénye (Rayuela) 1970-ben jelent meg csehül „Nebo, peklo, ráj“ címen. Fél tucat novelláskötete van, melyekből rendszeresen közöl mutatványokat a magyarországi Nagyvilág. Egyik elbeszélése alapján készült Antonioni NAGYÍTÁS című filmje. — zs — JULIO CORTÁZAR A megszállt ház Tetszett nekünk a ház, mert mindamellett, hogy tágas és régi volt (ma már az ilyen régi házakat úgy bontják le, hogy anyaguk még használható legyen), dédszüleink, apai nagyapánk, szüléink és egész gyermekkorunk emlékét őrizte még. Csak ketten laktunk itt, Iréné meg én, ami tulajdonképpen őrültség volt, mivel a házban nyolcán is elférnénk, anélkül, hogy zavarnánk egymást. Minden reggel takarítottunk; hétkor keltünk, tizenegy felé a még hátralevő szobákat rábíztam Irénére és bevonultam a konyhába. Mindig pontosan délben ebédeltünk, s ebéd utánra a tányé-
