Irodalmi Szemle, 1976
1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Szanyi Mária: Ipoly mente néprajzáról
összetétele falunként változó, de mindenütt helyet kapnak a különféle mulattatások. Az év szokásai közül éppen ezeken a napokon érvényesül leginkább az egyéni leleményesség. Egyes községekben erre az időszakra esett a legénybiró megválasztása is. II. TAVASZI ÜNNEPEK 1. Virágvasárnap A tavaszi ünnepkör szokásai a húsvéti ünnepek köré csoportosulnak. A húsvéti előkészületek nemcsak az egyházi liturgiában kezdődnek a virágvasárnappal, hanem a népszokások esetében is. A virágvasárnapon megszentelésre kerülő barka a tavasz első hírnöke. Felhasználása csakúgy, mint a fentebb említett szenteltvíznek vagy gyertyának nagyon sokrétű. Egykor az egész Ipoly mentén elterjedt szokás volt a kiszehajtás. Manga János ennek különféle változatait ismerteti. Egyik-másik változatát a szokás más vidéken talált formával veti egybe, kár hogy nem következetesen. A kiszehajtás szép változatát írja le Ipolyszakállasről, ahol a rítust a következő énekelt szöveg kísérte: Majd eljön már a tavasz, Majd megújul minden gaz. Az utcában sose láttam még én ilyen gazt. Ha én abból szedhetnék, Galambomnak adhatnék, Rózsaszínű két orcáját íiegcsókolhatnám. Jár a legény, jár, Jár a legény, jár, Kopogj az ajtón, Jár a legény, foglyocskám, Tied leszek már, barna galambocskám. A lovamat ellopták, A cigányok megfogták, A csizmámat sarkanytúzza a csizmadia. Haj ki, kisze, haj, Gyüjj be, sódar, gyüjj, Az én ingem galangos, Sárga csizmám zsinóros. Haj ki, kisze, haj. Majd elmegyünk sóskára, Majd jól lakunk nemsokára. Haj ki, kisze, haj. 2. Nagyhét és húsvét A húsvét még napjainkban is az év legnagyobb ünnepei közé tartozik. Noha szokásanyagával, hiedelemkörével nem is mutat olyan egységes képet mint a karácsony, az ünnepet megelőző nagyheti szokások nem sokban maradnak el tőle. A húsvét előtti hét a szó szoros értelmében az előkészületek jegyében zajlik. Ilyenkor a ház körüli teendők — a mosás, takarítás, sütés, főzés — már a húsvéti ünnepekre irányulnak. Szerdától kezdve sűrűsödnek a különféle egyházi szertartások, így az ünnep tartalma is erre épül. A népi rítusok, szokások egyik jellemzője a húsvéti ünnepkörben a tisztálkodás. A nagypénteki mosakodásnak például többféle változatával találkozunk. A nagyszombaton szentelt tűzhöz szintén számos néphit fűződik. Egyes helyeken a nagyszombati tűz parazsával gyújtották meg otthon a tüzet, a nagyszombati tűzből maradt szén pedig elhárítitta a bajokat. A húsvét hétfői szokások az öntözködés és hímes tojás köré csoportosíthatók. A víznek itt is megtisztító szerepet tulajdonítanak, az öntözködés magyarázata viszont keresztény tartalmat kapott. A tojáshoz, az újjászületés jelképéhez húsvét mindkét napján számos hiedelem fűződik. Húsvéthétfőn az ajándékozás tárgyát is képezi. Ipolytor- nőcon ehhez a nayhoz kapcsolódik a fiatalok barátságkötése is (lányok mátkatál vl- vése, fiúk komaválasztása). Csak sajnálhatjuk, hogy például a mátkatál vivésről olyan szűkszavúan ír a szerző, és más falvakból nem közöl adatokat.
