Irodalmi Szemle, 1976

1976/1 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Rigele Alajos

Fogarassy László

Rigele Alajos emlékkiállításáról

Schubert Gyula: Rigele A., a szobrász lfestmény 1920 körül)

Beismerjük: Rigele Alajos szobrász Fadrusz Jánosnál és Radnai Bélánál kisebb tehetségű művész, életművére ennek dacára érdemes odafigyelnünk. A Bratislavában található szobrok és domborművek hatodrészének alkotója, a közönség mégis elfeledte, nevét az idősebb generáción kívül csak a művésztörténészek ismerik. (Adriena Jurá- šová—Danková „Bratislavský sochár Alojz Riegele — Z novších výtvarných dejín Slovenska” című művét a Szlovák Tudományos Akadémia kiadásában szakembereknek szánták.) Ezért dicséretes a fiatal nemzedékhez tartozó Lehel Zsolt kezdeményezése, aki időt és fáradságot nem sajnálva felkutatta Rigele alkotásait. Munkájának hasznosságát a pozsonyi magyar gimnázium épületében 1974. február 8-án megnyitott emlékkiállítás bizonyítja, amely nemcsak a mester fontosabb alkotásairól készült fényképeket, hanem számos eredeti művét is bemutatta. Eztek közül több magángyűjteményekből került elő. Mind Lehel Zsoltot és szerény, lelkes munkatársát, Lehel Máriát, mind pedig a Duna utcai gimnázium igazgatóságát elismerés illeti ezért, hogy a lehetőségeket kihasználva olyan kivitelezést sikerült megvalósítaniuk, amelyért a prágai, bécsi és budapesti múzeumok hasonló rendezvényei mellett sem kell restelkedniük.

Rigele Alajos 1879. február 8-án született Pozsonyban, bajorországi eredetű családból. Nagyapja még a napóleoni háborúk idején települt meg a koronázó városban, apja, Ferenc már ott született, édesanyja, Lapóczy Róaa, budapesti kőművesmesternek volt a leánya. Rigele Alajos tanulmányait a helybeni evangélikus népiskolában kezdte, majd a Káptalan utcai katolikus népiskolában folytatta. A Káptalan utca 16-os számú házban volt Stahl kőfaragó műhelye, amelyet az ifjú Rigeie szívesen látogatott és itt kapott ösztönzést a szobrászathoz. Gyermekkori kísérleteit Fadrusz János, a család barátja figyelemre méltónak találta, ezért embertani atlaszt, modellező viaszt és állványt ajándékozott neki.

Gimnáziumi tanulmányait — ahol nem tartozott a jó tanulók közé — apai akaratának ellenszegülve abbahagyta és 1895-ben tanoncnak szegődött el Messmer Adolf svájci díszítőszobrász műhelyébe, ahol ezután három évig dolgozott. Ekkoriban lépett ki-a nyilvánosság elé a városi polgárok portréival. 1901-ben felvették a bécsi képzőművészeti akadémiára, ahol négy évig Bitterlich János professzor tanítványa volt. Mint az akadémia hallgatója alkotásaiért háromszor is díjat kapott. A budapesti Képzőművészeti Főiskolára készült, ezt a tervét valószínűleg azért nem hajtotta végre, mert 1905-ben megnősült. Gallin Terézzel kötött házasságából egy fia és egy lánya született. Bécsben és Pozsonyban is mind többen bízzák meg munkával, de főleg azért rendelnek tőle, mert olcsón dolgozik.

Fraknói Vilmos, a történész-püspök, pályázatát Pázmány Péter síremlékére Rigele Alajos nyerte meg. A díj két évig tartó római tartózkodás. Rigele 1908 októ-