Irodalmi Szemle, 1976

1976/9 - FIGYELŐ - Balla Kálmán: Zirig Árpád: Sasok és vonatok - Gyüre Lajos: Babits szlovákul

is. Elnagyolt a Jugoszlávia elleni hadjárat részletezése, még magyar vonalon is.3 A második világháborúval foglalkozó fejezeteket hadtörténésznek kellett volna lektorálnia.

A 271. oldalon levő térképen hibásan van feltüntetve Csúcsánál a 38. vörös dandár, mert azt soha nem tolták ki a proletárdiktatúra idejében a Királyhágóhoz, hanem a Duna—Tisza közében állomásozott. Csúcsánál a 39. dandár északi csoportja harcolt.4 El kellett volna továbbá készíttetni egy térképet Ausztria és Magyarország területi változásairól a saint-germaini és trianoni békeszerződés alapján, külön feltüntetve a karinthiai és soproni népszavazási területeket. Az 1184—1185. oldal közti térképen rendhagyó módon nincsenek feltüntetve az országon kívüli helységek magyar elnevezései, hogy a tájékozatlan olvasó ne törje a fejét, mi légyen Bela Crkva (Fehértemplom), vagy éppen Zrenjanin (Nagybecskerek). Az időrendi táblázatból is kimaradt néhány fontos esemény dátuma, mint például az 1918. december 22-i kolozsvári tiltakozó gyűlés. Inkább egy-ké-t, országtörténeti szempontból kevésbé fontos dátumot kellett volna kihagyni, főleg olyant, amelyet a tulajdonképpeni szövegrészben a szerzők egyike sem tartott érdemesnek tárgyalni.

Valamennyi szerzőnek dicséretére válik és tudományos munkássághoz való érzéküket bizonyítja a kutatott anyagban való megfelelő szelektáló képességük. Hogy néhány, időközben megjelent, témakörükbe vágó kiadványt már nem tudtak figyelembe venni, ez felkészültségükből és kötelességtudásukból nem von le semmit. (Akadémiai, 1976)

Fogarassy László

Jegyzetek

1 Berend T. Iván, Hajdú Tibor (egyúttal szerkesztő), Incze Miklós, Juhász Gyula, Kónya Sándor, Lackó Miklós, Márkus László, L. Nagy Zsuzsa, Ormos Mária, Pintér István, Ránkl György, Siklós András, Szakács Kálmán, Szuhay Miklós, Tilkovszky Lóránt (a szerkesztésben is közreműködött). Lektorok: Pamlényi Ervin, Gunst Péter, Sipos Péter.

2 Hivatkozások vannak a következő csehszlovákiai magyar publicisták, filológusok és történészek feldolgozásaira: Balázs Béla, Botka Ferenc, Csanda Sándor, Csizmadia Dezső, Fogarassy László, Turczel Lajos, Fábry Zoltán, az elszármazottak közül pedig legalább Balogh Edgár (Kolozsvár), Vigh Károly és Kovács Endre nevét emeljük ki. Utóbbi a tízkötetes sorozat 6. kötetének (1848—1890) a főszerkesztője is.

3 Meg kellett volna említeni, hogy a jugoszláv bombázó repülőegységek már 1941. április 6-án parancsot kaptak német, magyar, román és bolgár területek bombázására. Ennek következtében április 7-én fényes nappal bombázták a jugoszlávok Pécset és Szegedet, az utóbbit sikerrel. Lásd Božo Lazarevic: Vazduhoplovstvo u narodnooslobodilačkom ratu 1941— 1945 (Beograd, 1972) 22—24. Közli Gosztonyi Péter a Magyar Híradó 1974. május 8-i számában.

4 A hibás térkép eredetije Liptai Ervin „A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919” (Bp. 1960) című könyvében található. Z. S. térképrajzoló botlását B. A. gyanútlanul átvette és hadtört

éneti szakértő nem ellenőrizte.

Zirig Árpád: Srsok és vonatok

A nagy folyóiratok kritikáik tárgyát Is megválogatják. Emlékezetes, mekkora megtiszteltetés volt, szinte az elismerést jelentett egy kötetnek, ha a Nyugat írt róla. A mi helyzetünk persze más. A létrejött művek első rostálása már a kiadóban megesik, ezért ha egy újabb hazai verseskötetet — ez esetben Zirig Árpád debütálását — értékelünk, közvetve arra a kérdésre is felelünk, hogyan szűrt a megelőző fórum.

Kezdjük a programnak, egyfajta hitvallásnak felfogható kötetnyitó verssel: „az éneket kell újraalkotni / az ősit a legősibbet”. Hogy miként következik az ősi ének újra- (azaz újjá-) alkotása a vers elejének óvatos, minden konkrétumot — tehát érzéki, esztétikai elemet — sikerrel elkerülő kijelentéseiből („mindig egy kicsivel mélyebbre / egy kicsivel messzebbre / egy kicsivel magasabbra I a képzelet széléig”), az nem világos. Persze — ez viszont kiderül — Zirig sem tudja, mi az ősi, sőt a legősibb ének. Amit pedig ismerhet — a magyar és a világirodalom hagyományfolytonosságát — azt következetesen (talán méltá-