Irodalmi Szemle, 1976
1976/9 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Magyarország története 1918—1919, 1919—1945
Magyarország története 1918—1919, 1919—1945 A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete más magyarországi történetkutató intézményekkel karöltve vállalkozott arra, hogy tíz kötetben közzéteszi a Magyarország történeté-1. Elsőként készült el, s az idei könyvhéten már forgalomba is került a sorozat VIII. kötete, amely a magyar történelemnek az őszirózsás forradalomtól 1945. április 4-ig terjedő időszakát öleli fel. A tízkötetes sorozat időrendi tagolásáról a kötethez mellékelt tájékoztatóból értesülünk. Az ellenforradalmi rendszer megszűnésétől napjainkig terjedő időszakkal a IX. kötet fog foglalkozni, a X. kötet pedig a magyar történetírás történetét fogja tárgyalni, amely egyúttal tárgymutatót ad az egész sorozathoz. Helyeseljük, hogy a Történettudományi Intézet legelőször a VIII. kötetet jelentette meg, mivel az, aki az első világháború végéig terjedő korral foglalkozik, könnyen hozzájut a közismert egyetemi tankönyvsorozat négy kötetéhez. A tízkötetes sorozat szerkesztő bizottságának elnöke Pach Zsigmond Pál. A most megjelent VIII. kötet fejezeteit, illetve részleteit a korszak legjobb szakértői írták.1 Egyetértünk a Könyvuilág azon véleményével, hogy senkit sem ér károsodás azért, mert nem időrendi sorrendben vásárolhatja meg az egyes köteteket. Az egyes kötetek a tárgyalt időszakra vonatkozóan amúgy is befejezett egészet mutatnak, aki pedig csak egy bizonyos korszak Után érdeklődik, annak a sorrend valóban mindegy. A szintén marxista-leninista szellemben írt és három kiadást is megért kétkötetes népszerű történelmi összefoglalás nem elégíthette ki a részletkérdések iránt is érdeklődő olvasókat. Tény az, hogy az 1945 óta megjelent monográfiák és tanulmányok zömét főleg a szakemberek olvasták. A tízkötetes marxista-leninista sorozat fontosabb és ma is haszonnal forgatható elődei közül hadd soroljunk föl legalább néhányat: Pray György (érsekújvári születésű, jezsuita történész, a „Halotti beszéd” legelső méltatója): História regum Hungáriáé (I—III., Pest 1801). Katona István: História Critica Regum Hungáriáé II—XLII., Pest 1779—1817). Szintén jezsuita, műve bő forrásadatai miatt érdemel figyelmet. Engel János, Keresztély (protestáns lőcsei polgár): Geschichte des Ungarischen Reichs und seiner Nebenländer (I—IV. Halle 1797—1804), Geschichte des Ungarischen Reichs I—VI. Wien 1813—1814). Fessler Ignác Aurél (Zurányban — Burgenland — született evangélikus szuperintendens, szabadkőműves): Die Geschichte dér Ungarn und ihrer Landsassen (I—X. Leipzig 1815—1825). Szalay László: Magyarország története (I—IV. Lipcse 1852—1854, V—VI. Pest 1857— 1859, munkája befejezését Thaly Kálmánra hagyta). Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. (Budapest, 1896). Ez az ún. „Millenáris történet”, amelynek tíz kötete Marczali Henrik, Fraknói Vilmas, Acsády Ignác és több más, ma is tekintélynek számító történész közreműködésével készült. Hóman Bálint—Szekfű Gyula: Magyar történet. (I—VIII., az I. kiadás Budapesten 1928—1934 közt jelent meg.)
