Irodalmi Szemle, 1976
1976/9 - HAGYOMÁNY - Szántó György: Halas, Straka és a magyarok
František Halas — Anton Straka — Pavel Lisy prágai akadémiai festő tollrafzai többek közt a Korunk és a Századunk közölte. Nyelvtehetsége és fordltókészsége magyar művek cseh fordításában Is kifejezésre Jutott. 0 Özvegye, Véra Straková híven őrzi a Straka-hagyatékot, amely számos értékes emléket rejt még. Valóban kincsnek számít František Halas költeményének könyvalakban megjelent fordítása. Tekintve, hogy kiadójaként a budapesti Szép Szó és a pozsonyi Prager Könyvkiadó közösen szerepel, e válalkozást méltán tarthatjuk a mai csehszlovák—magyar közös könyvkiadás úttörő kísérletének. A hagyatékban őrzött példány értékét azonban nem a nyomtatott betűk határozzák meg, hanem a kézzel írott bejegyzések és aláírások. A belső címoldalon maga a költő mond köszönetét, aláírásával autorizálva a műfordítást: Antonu Strakovi s podékováním srdečné (egy olvashatatlan szó) F. Halas A címoldal melletti lapon: Őszinte köszönettel a meleg fogadtatásért szeretettel Anton Strakának Remenyik Zsigmond Nádass fózsef Külön hálával, s örömmel, hogy megismerhettem Fejtő Ferenc Régi barátságunk jeléül, köszönettel és szeretettel Ignotus Pál A bejegyzések Prágában keltek 1937. október 20-án. Halas, Remenyik, Fejtő és Ignotus fekete tintával írták szívélyes szavaikat, valószínűleg Straka tollával; egyedül Nádass aláírása íródott kék tintával. Ennek a könyvecskének irodalomtörténeti értéke van, mert egyrészt azt bizonyltja, hogy Halas tudott költeményei magyar fordításáról, másrészt pedig azt, hogy a Szép Szó küldöttségének prágai tartózkodásához Straka közreműködésével Halas és a magyar írók megismerkedésére is sor került. Az Anyókák nagy visszhangot keltett cseh eredetiben és másnyelvű fordításban is.