Irodalmi Szemle, 1976

1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Sándor László: Haladó kulturális hagyományok Losoncon

soncon 1923 őszén Győry Dezső irányításával Darkó István és Simándy Pál a Madách Kört, amely — mint annyi hasonló szlovenszkói kezdeményezés — nagy lendülettel kezdte meg működését, de amikor alapítói közül ketten is — Győry és Darkő — elkerültek Losoncról, a kör munkája hanyatlani kezdett, és az olyannyira fontos szerep betöltésére hivatott művelődési intézmény megszűnt. Ehhez döntő mértékben hozzájárult a helyi jobboldali reakció aknamunkája. Győry Dezső például egy nagysikerű Ady-est megrendezése miatt vesztette el YMCA-titkári állását s kényszerült eltávozni Losoncról.2

összefogó keret nélkül maradt néhány évig a város haladó szellemű magyarsága. Losonc kulturális élete ebben az időszakban erősen vidéki jellegű, nőköri és legény- egyleti színvonalú rendezvényekre korlátozódott s csupán a Munkásakadémia vagy az Egyetértés Munkásdalárda egy-egy, szabálytalan időközökbe megrendezett előadása vagy estje bontotta meg a város csökkent színvonalú művelődési életének egyhangúságát.3

A demokratikus szellemben felnövő és — magánolvasmányai révén — a tudományos szocializmus tanaival ismerkedő fiatal nemzedék porondra lépésével a harmincas évek elején azonban erjedés indult meg .Losoncon. Ezt a folyamatot nagymértékben előmozdította a csehszlovákiai magyar diákság jelentős részének társadalmi helyzetéből fakadó balratolődása, a közép- és főiskolás sajtóban4 megjelent eszméltető-tudatosítő írások egész sora és az a körülmény, hogy számos középiskola, köztük a losonci ref. reálgimnázium tanári karában már a demokrácia nevelte fiatal tanárok kerültek.5 Nem véletlen tehát, hogy a Scherer Lajos szerkesztette sarlós-fórum, A Mi lapunk kényszerű megszűnése után éppen Losoncon jelenik meg a haladó középiskolás diákság egész kérdéskörét feltáró Középiskolások6 című röpirat, majd pedig megindul a haladó középiskolások részére szerkesztett Indulás7 című folyóirat.

A Sarló szocialista látásmódra, illetve világnézetre nevelő iskolájából kikerült Sze- pesy László, Lami József, Sacher István, majd a későbbiekben Szekeres György, Lóska Lajos és mások — önkifejezésüknek keretet keresve — más híján a főiskolások érdekképviseleti szervében, a Losonci Magyar Akadémikusok Egyesületében (LMAE) kezdtek — a város diákifjúságának és értelmiségének bevonásával — előadásokat és vitaesteket rendezni. Miután többségre tettek szert az egyesületben, sikerült elérniük, hogy a szervezetet a haladó gondolat szolgálatába állították és rendezvényeiken a marxizmus szellemében ismertették és vitatták meg a társadalmi, kulturális, irodalmi és egyéb kérdéseket. Rendszeresen és általában rövid időközökben tartották meg — saját és meghívott előadók szerepeltetésével — nyilvános rendezvényeiket, amelyekről csaknem minden esetben a sajtó is beszámolt. Ezeken elsősorban a Sarló ismert tagjait: Balogh Edgárt, Dobossy Lászlót, Jócsik Lajost, továbbá haladó írókat: Győry Dezsőt, Simándy Pált, Kaczér Illést és másokat szólaltattak meg, de számos vitaindító előadást tartott Szepesy László, Lami József, Szekeres György és az LMAE vezetőségének több más tagja8. Ezt az egyre hatékonyabbá váló és az egykori Szabad Egyetem, illetve

2 L. Győry Dezső: Az „újarcú magyarok” regénye, Irodalmi Szemle, 1967, 10. 503.

3 Sorra alakultak a helyi polgárságot és kispolgárságot tömörítő körök, társaságok, egyletek: Polgári Kör, Régi Asztaltársaság, Jőszív Asztaltársaság, Fafülű Asztaltársaság, Evangélikus, Katolikus, Református, Zsidó Nőegylet.

4 A Mi Lapunk, Vetés, Magyar Diákszemle.

5 A harmincas években kerültek a losonci ref. reálgimnázium tanári karába: Dr. Ligeti Edit, továbbá a Sarló nevelte Dr. Eisler Rózsi, Filrst Anna.

6 Középiskolások — ahogy ők látják helyzetQket, Losonc, 1932, 52. 1.

7 Indulás — haladó fiatalok folyóirata, 1933, 1., 2. sz., 1934, 1., 2. sz.

8 Az LMAE rendezvényei közül kiemelkedik Balogh Edgár: A Sarló (1932. VIII. 17.), Lami József: A nókérdés (1932. X. 8.), Jócsik Lajos: A szlovenszkói középosztály társadalmi fejlődése (1932. XII. 29.), Szepesy László: Modern világszemlélet (1933. VII. 2.), Dobossy László: A demokratikus gondolkodás fejlődése Magyarországon (1933. VIII. 4.) című előadása. Ezeket az előadásokat a legtöbb esetben vita követte. Volt még egy olyan akciója az LMAE-nek, amely politikai jellegénél fogva kiemelkedik valamennyi közül. Ez az a békegyűlés volt, amely az egyesület vezetőinek kezdeményezésére 1938. július 26-án zajlott le a losonci Wilson (Búza) téren 21 losonci egyesület és 5 politikai párt közreműködésével. Ezen Barta Lajos mondott nagy hatású, rendkívül magával ragadó beszédet. A szlovák előadó Dr. Jozef Soltész volt.