Irodalmi Szemle, 1976
1976/5 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása
töien szól Gyerekkora anyáiról. Spanner Edit piktúrája lelki melegséggel, festői ízekkel világít rá a súlyos problémákra (Angela Davis). J. Nemőik szocialista hazaszeretetének hűséges tolmá- csolója a Kelet-szlovákiai táj. E. Lehotská a békés boldog gyermekkor árnyék- talan derűjét átérzéssel dicséri. Bácskái Béla kilesi a táj titkait. Almási Róbert eleven kolorittal magasztalja a mai kicsinyek békés gyermekkorát. František Jurik tájélményei színné, formává alakulva örvendeztetik meg a szemet. J. Šturdik lírai érzékenységgel idézi a Szabadság reggelét. A fajsúlyos grafikai anyag fő képviselője Szabó Gyula. Erősen gondolati, filozófiai tartalmú, tökéletes megoldású két fametszete, a megrendítő És mégis élni kell sorozathoz tartozik. R. Dubra- vec elkötelezett, sűrített grafikáit nép- művészeti vonások gazdagítják. O. Du- bay a költői figurális témát optikai struktúrával láttatja. Kopócs Tibor Balladája az SZNF-ről művészi átéléssel vetíti elénk a fasizmus rémségeit, a felszabadítók harcának hősiességét, s a várva várt, amberhez méltó békés élet áldásasit. J. Lebiš világos rajzú figurái elemi erővel követelnek igazságot. F. Král kifejező Nyáréji balladája, I. Schur- mann kitűnő népi típusai, N. Rappens- bergerová Petrográdi februári asszonyai, Fullierová a zene varázsát idéző lapja a hazai fekete-fehér művészet élvonalába tartoznak. Korunk szellemi arculatát L. Čisárik meggyőző, ösztönző erejű politikai plakátjai teljesítik ki. Az ember ízlését fejlesztő, lelki életére ható környezetét megszépítő alkalmazott művészeti munkák is figyelemre méltóak. E. Holéczyová csipkekompozíciója finoman összehangolt tompa színeivel a Felkelők anyjának szívből jövő méltatása, s talán az alkotó legszebb műve. M. Cechová Art protis falikárpitja a műfaj törvényét tiszteletben tartva, lendülettel kelti életre az Anya képét. A kerámia mezőnyében D. Rosulková mély eszmei tartalmú művei az anyag és a mondandó eleven erejét éreztetik (Galamb, Az alkotás öröme). M. Polonský költői kihangzású dekoratív tálai gazdag képzeletre, kitűnő forma- és színérzékre vallanak. E. Trachtová edényei funkciósak, szépek. A. Začko, L. Artz, K. Tomečko modern üvegplasztikái hatásosak. Majakovszkij a művészeket a világ építőinek, a föld feldíszítőinek nevezte. Am hivatásukat valóban akkor teljesítik, ha „a Népet a szocializmus nagy humánus céljainak elérésére buzdítják”, s ez a törekvésük elvitathatatlan. Bárkány Jenőné Bellér Béla: Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. 290. I.) A szerző, aki a nemzetiségi kérdés történetének egyik legnagyobb szakértője és ezen belül pedig a német kisebbség specialistája, könyvében a magyarországi ellenforradalmi rendszer első öt évének nemzetiségi politikáját taglalja. Könyvének lektorai: Arató Endre, Tilkovszky Lóránt és V. Win- disch Éva a problematikát igen jól ismerő szakemberek. Rengeteg, eddig föl nem használt levéltári adatra támaszkodik és figyelembe veszi az eddig megjelent, s témakörét legalább részben érintő kiadványokat. (E sorok írójának közleményeit is ismeri és külön megemlíti, hogy a soproni népszavazás értékelésében a C. A. Macartney közismert angol történész megállapításait támasztotta alá.) Az őszirózsás forradalom kormánya rögtön megalakulása után minisztériumot alakított a nemzetiségi kérdés megoldására, amelynek élére Jászi Oszkárt állította. Jászi visszavonulása után német és ruszin miniszter volt a kormányban, a Tanácsköztársaság idején pedig német és ruszin népbiztos. A két forradalom nemzetiségi politikájával a bevezető foglalkozik, az első fejezet pedig a keresztény kurzus nemzetiségi politikájával (1919—1920). Habár a tanácskormány leköszönése idején már ismeretesek voltak az ország részére megállapított határvonalak és az is tudott dolog volt, hogy a területcsökkenéssel a nemzetiségek 46 százaléka helyett csak
