Irodalmi Szemle, 1976
1976/5 - AZ ELSŐ KÖZLÉSEM - Veres János: Négy nekifutás és postlúdium
ELSŐ KÖZLÉSEM Veres János négy nekifutás és postlúdium Csáder L. felvétele Veres Jánosról Itt fekszik előttem a szerkesztőség levele, az első nyomtatásban megjelent írásomat kérik, kísérőszöveggel (esszével?), amely időbe ágyazná. Irodalmunk kezdetének feltárásáról, rajtkőről, nullás kilométerkőről is szó esik a levélben. Kissé zavarttá tett a felkérés, mert az első megjelenés nem egészen azonos a rajtkővel, s ami kifelé a kezdetet jelenti, annak „előélete” van, sok esetben nem is akármilyen. S az sem érdektelen, ami utána következett. Nemzedékünk rendhagyó csoportképet mutat, s a rámában talán az én sorsom a legrendhagyőbb. Ügy veszem tehát, hogy megfordíthatjuk a feladatot: nem az első közlést kell időbe ágyazni, hanem egy huzamosabb folyamatba kell belehelyezni az első írás megjelenését. Rajtkő helyett pedig — mogyoróhéjba szorítva mondandómat — nekifutásokról fogok beszélni, mivel az élet örökös mozgás, s Rilke szerint „művésznév; lenni ezt jelenti: érlelődni, mint a fa, mely nem sürgeti nedveit”.
