Irodalmi Szemle, 1976
1976/4 - HAGYOMÁNY - Szerkesztőségi jegyzet - Hamar Kálmán: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918—1919-ben
Az áldatlan helyzetet igyekeztek kihasználni a nyitrai kereskedők: drágább áron adták el a még raktáron levő készleteiket. A nemzeti tanács kénytelen többször fellépni az árdrágítás ellen. A nemzeti tanács november 6-i jegyzőkönyve ezekről az intézkedésekről számol be: „Megjelent Hlavina Józsefné nyitrai Temető u. 5. sz. és Polcer Miklósné Tabán utcai lakosok és panaszolják, hogy Juszka Lajosné kereskedő mindegyiküknek egy-egy liter petróleumot 7 koronájával adott el. Határozat: A nemzeti bizottság intézőbizottsága ezen jegyzőkönyvet átteszi Nyitra város rendőr- kapitányságához, azzal, hogy az ügyet a legsürgősebben tárgyalja le és tegyen haladéktalanul jelentést.”19 A Nemzeti Tanács határozata megkísérli az általános elégedetlenségnek elejét venni azzal, hogy november 9-től kezdődően felemeli az alkalmazottak fejadagját, a nehéz testi munkát végző dolgozók fejadagjának színvonalára. Ez a határozat különösen a postai alkalmazottakat, tisztviselőket, altiszteket és az ún. szolgákat érintette, akik kizárólag a fizetésükből éltek.20 Különösen nehéz feladat volt a leszerelt katonák munkába állítása. Erről tanúskodik a Nemzeti Tanács november 11-én kelt jegyzőkönyve: „Megjelentek Duszka József és Kosík Antal hinorányi lakosok és községi bizonyítvány felmutatása mellett előadták, hogy mindketten most jöttek a harctérről, Kosík a cs. és kir. 12. gy. ezredben, mint tizedes és Duszka a m. kir. 15. honv. gy. ezrednél szolgált. Ingatlan vagyonuk van, de a földek megműveléséhez szükséges igásállatokkal nem rendelkeznek. Kérik a pótüteg parancsnoksága által rendelkezésre bocsájtott lovakból 1—1 pár ló kölcsönadását. Határozat: Tekintve, hogy a bemutatott községi bizonyítvány szerint a kincstári lovak értékére a kérelmezők fedezettel bírnak, tekintve továbbá, hogy ily kedvezményben elsősorban a harctérről visszatért katonák részesítendők, megkeresik a nytrai 137. pótüteg parancsnokságot, hogy a nevezettek részére 2—2 lovat kiadni szíveskedjék.”21 A Nemzeti Tanács a menekültek segélyezéséről sem feledkezett meg: Szabó Pál jákuti tanító gyorssegélyt kért a nemzeti tanácstól, mivel a forrongó tömeg elől bátyjához menekülni kényszerült Taksonyfalvára. Otthonmaradt vagyona 50 ezer korona értékű.22 A közélelmezési kérdések gyors megoldását az Osztrák—Magyar Monarchiából fennmaradt papírpénz is, amelyet 1918. november elseje után a legtöbb pénzintézet nem ismert el fizetési eszközül. A Nyitrai Nemzeti Tanácsnak sürgősen fel kellett lépnie, a központi rendeletekre hivatkozva, a pénzforgalom leállítása ellen: „Megjelent Arpásy Aladár bankigazgató és panaszt emelt, hogy a nytrai állami postahivatal az Osztrák— Magyar Bank nyitrai fiókjának pénztárjegyeit fizetési eszköznek el nem fogadja, annak dacára, hogy papírpénz nem lévén, a fenti fiók ezeket a jegyeket készpénz gyanánt adja ki. A hivatalos lap szerint a pénztári jegyek elfogadása kötelező s így a helybeli postahivatal eljárása nem törvényes. Határozat: A Nemzeti Tanács intéző bizottsága a közforgalom biztosítása érdekében megkéri Nyitra megye főispánját, mint a népkormány végrehajtó közegét, hogy haladéktalanul hagyja meg a helybeli postahivatalnak, hogy az Osztrák—Magyar Bank helybeli fiókjának pénztári jegyeit a rendeletek szerint készpénz gyanánt fogadja el, esetleg ezen utasítást a kereskedelemügyi minisztérium által sürgős távirat útján eszközölje ki. Erről értesítendő: 1. Nyitra megye főispánja, 2. Nyitrai postahivatal főnöke, utóbbi azzal, hogy ezen határozatnak saját hatáskörében törvényes következmények terhe alatt érvényt szerezzen.”23 A gáz- és villanyenergia csökkenése fokozta a közellátás nehézségeit. Az üzemek leálltak, a szénhiány akadályozta az iskolák, kórházak és egyéb közintézmények munkáját a késő őszi idényben. A nemzeti tanács és a polgármester elrendelte a gáz- fogyasztás korlátozását. A november 24-i hirdetmény közli, „hogy a szénhiányra való tekintettel a gázfogyasztás a város területén 8—16 óráig tilos. Ezen idő alatt a gáz19 uo. II. 1963/1918. 20 uo. 21 uo. — V. 92/1918. 22 uo. — V. 138/1918. 23 uo. — VI 38/1918.
