Irodalmi Szemle, 1976
1976/4 - HAGYOMÁNY - Szerkesztőségi jegyzet - Hamar Kálmán: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918—1919-ben
A két világháború között dél-szlovákiai munkásmozgalom jelentős részét képezte Csehszlovákia Kommunista Pártja harcainak és törekvéseinek, és helyzeténél fogva, azaz nemzetiségi jellegéből következően az internacionalizmus iskolája volt. Amikor e számunk HAGYOM ANY-rovatát a történelmi jelentőségű mozgalmi munka adalékaival és dokumentumaival töltjük meg, kifejezésre akarjuk juttatni azt a szándékunkat, amellyel a dél-szlovákiai munkásmozgalom internacionalizmusához és nemzeti-nemzetiségi szolidarizmusához ragaszkodunk. Ez- a törekvésében is gazdag és változatos körkép jelezze és jelentse haladó hagyományainkhoz való hűségünket. Szerkó Hamar Kálmán 1918. október 2á-tól csaknem 1919 január végéig Szlovákia és Magyarország között a határvonal névleges volt. Az 1919 január végén megállapított határ demarkációs vonalnak számított, nem pedig államhatárnak, s csak 1920 elejétől, a magyarországi ellenforradalmi kormány rendekezésére vált valódi államhatárrá. Mivel a két állam között nem szakadt meg a vasúti és postai összeköttetés, Szlovákia déli területei szoros kapcsolatban maradtak Magayrországgal. Ezt a helyzetet azonban, amely egy ideig előnyére vált a szlovákiai forradalmi mozgalomnak, kihasználta a magyar reakció. A cseh és szlovák burzsoázia viszont, az önálló és szuverén csehszlovák állam érdekeire hivatkozva, igyekezett megvalósítani az államhatárok mielőbbi véglegesítését, megszilárdítani az államhatalmat és átszervezni a régi, magyar rendszerű államapparátust. Cseh- és Morvaországban más, a burzsoázia számára kedvezőbb a helyzet; Cseh- és Morvaország történelmi határai nem voltak vitásak. Az osztrák államapparátus ellenkezés nélkül átállott a cseh burzsoázia oldalára. Ausztria megengedte, hogy Bécsből átköltöztessék Prágába az illetékes osztrák minisztériumok cseh osztályait és átvegyék a megfelelő számú adminisztratív munkaerőt, így zavartalanul folyhatott a munka a cseh államigazgatás valamennyi ágában. A fegyvert és a katonaságot a csehszlovák burzsoázia külföldi akcióinak vezérei szervezték meg az új állam védelmére, akik a Csehszlovák Köztársaságba jól épített, a burzsoá érdekek szolgálatára kiképzett hadsereggel tértek vissza. Ennek a hadseregnek segítségével, amelyet az osztrák tisztikarral, az itthon mozgósított legénységgel, a főparancsnoksággal megbízott antant missziókkal, valamint az Ausztriából átvett csendőrséggel, rendőrséggel egészítettek ki, és ezzel az erővel segítették a burzsoázia hatalmának megteremtését Szlovákia területén, s egyúttal Szlovákia adminisztratív bekapcsolását a Csehszlovák Köztársaságba. A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918—1919-ben hagyomány
