Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Gyönyör József: Nemzetiség és anyanyelv
/foj c , / / Települési szempontból majdnem annyira homogén a szlovákiai magyar anyanyelvű lakosság, mint amilyen a bevallott nemzetisége szerint. A népszámlálás idején összesen 589 325 olyan lakos élt a 13 déli járásban és a 2 nagyvárosban, aki a magyart vallotta anyanyelvének. Számuk együttesen a szlovákiai magyarság 98,8 százalékát alkotja. Az egyes járások, illetve a 2 nagyváros szerint így oszlik meg: Bratislava 21244 6,9 % i ŠIK Bratislava-vidék 11 934 8,9 P/o 4.5-1] Dunaszerdahely (Dun. Streda) 84 262 89,2 % 4 1*í Galánta (Galanta) 64 630 48,2 % l.oil Komárom (Komárno) 79 976 75,1 % m Léva (Levice) 42 264 38,5 % (? Nyitra (Nitra) 20 193 10,4 % J-5* 2, Érsekújvár (Nové Zámky) 67 395 45,4 %Losonc (Lučenec) 24 126 26,1 % Rimaszombat (Rimavská Sobota) 48 082 49,2 % HL Nagykürtös (Velký Krtíš) 17 363 38,8 % 1b U Kassa (Košice) 10 197 7,1 % t U1 Kassa-vidék (Košice-vidiek) 20 557 20,4 % l-H) Rozsnyó (Rožňava) 26 311 32,1 % J. i i*, Tőketerebes (Trebišov) 50 391 44,5 o/0 k- 811 * Eddig a rövid és tömör áttekintés. A fentiek ismeretében megvizsgálva a magyarság népességi adatait megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákia fennállásának 50 esztendeje után a Szlovákia területén élő magyarság nemcsak lélekszámban csappant meg, hanem népességi arányszáma is összébb zsugorodott. Mindennek ellenére a jövőben nincs okunk borúlátón szemlélni a csehszlovákiai magyarság sorsának alakulását. A borzasztó háborús veszteségek és a háború utáni években bekövetkezett apadás már a múlté. Bár a magyar nyelvhatár és nyelvterület némiképp módosult, az eltérés nem lényeges. Sőt, Szlovákia déli vidékén, a magyarság települési területén, ahol a szlovák és a magyar nyelv határvonala rendszerint kettészeli a járásokat, a magyar ajkú lakosok számának emelkedése következtében a népesség összetétele egyöntetűbbé vált. A békés alkotó munka néhány évtizede után a magyarság önmagára talált. A múlt tapasztalataiból okulva, számában gyarapodva és saját sorskérdéseit szem előtt tartva a csehszlovákiai magyarság ezentúl minden bizonnyal jobban fog élni a szocialista alkotmányunk által biztosított jogokkal és a teljes egyenlőség alapján állva le fogja küzdeni az előző nemzedékektől öröklődő kisebbségi érzést. Ugyanakkor várható, hogy hathatósabb segítséget fog nyújtani az időnként elburjánzó rendellenességek és a nemzetiségi jogok következetes érvényre juttatásában helyenként előforduló hiányosságok megszüntetéséhez. A magyarságnak továbbá azon is munkálkodnia kell a jövőben, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népét alkotó cseh és szlovák nemzettel és egyéb nemzetiségekkel karöltve tevékenyen elősegítse az egymást kölcsönösen érintő problémák megoldását, és velük vállvetve hozzájáruljon minden területen a népek közötti jobb és szívélyesebb kapcsolatok kialakításához, valamint a kölcsönös bizalom és megértés légkörének megteremtéséhez. Ha mindez valóra válik, akkor egészségesebb közérzettel bontakoztathatja ki nemzeti léte sajátos formáit s még eredményesebben veheti ki részét az ország fejlesztésének magasztos munkájából, a szocializmus építéséből.
