Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - Kissling Eleonóra: Társadalmi mozgalmak a XX. század elején Nyitrán
1912-től kezdve az első világháború kitöréséig a kormány az osztályharc fékezése' mellett az egyre erősödő háborúellenes hangulattal is szembetalálta magát. Az SzDP 1913. január 26-án rendkívüli kongresszust tartott, amelynek fő tárgya a kormány készülő választójogi törvényének megvitatása volt. Ez a törvény az általános választójogért folytatott eddigi küzdelmeknek a megcsúfolása volt. A munkásság ezért általános sztrájkra készült. Az SzDP vezetősége a tömegsztrájkra való felhívást azonban húzta-halasztotta, végül teljesen elvetette. Ilyen körülmények között a kormány gyors ütemben megszavaztatta a képviselőház többségével az új választójogi törvényt. A törvény a választójogtól továbbra is elzárta a munkásság, parasztság és a nemzetiségek nagy többségét. Az SzDP fékező tevékenysége ellenére a tömegek készek voltak a demokratikusabb választójogi törvény kiharcolására. Az egész országban az év elejétől kezdve lelkesen készülődtek az általános sztrájkra, amelyet a választójogi törvény parlamenti vitája idején akartak megrendezni. A munkások aktív- készülődését bizonyítja például az is, hogy februárban a főszolgabírók már 4 naponként jelentették a főispánoknak a munkásság előkészületeinek alakulását. Mindenütt, így Nyitrán is a demokratikus választójog kiharcolásáért tervezett sztrájkhoz való- csatlakozásra szólították fel a munkásokat. Az agitáció falragaszokkal történt.74 A megalkuvó szociáldemokrata párt azonban a vele szövetségre lépett parlamenti ellenzék visszalépése miatt a sztrájkot elhalasztotta. Ennek ellenére a sztrájkra felkészült munkásság sok helyütt spontán fellépésével tiltakozott a reakciós választójogi törvény ellen és határozottan állást foglalt a Monarchia balkáni politikájával szemben. Ilyen jellegű népgyűléssel összekötött munkástüntetésre került sor 1913. május elsején Nyitrán. A gyűlés résztvevői az általános titkos választójog követelése mellett élesen kikeltek a készülő háború ellen. Az egyik felszólalót (Eberfeld Bénit, a Népszava munkatársát) merész, háborúellenes hangja miatt figyelmeztették.75 1913-tól kezdve a hatóságok országszerte sorozatosan visszautasították a népgyűlések engedélyezésére benyújtott kérelmeket. Nyitrán például nem engedélyeztek hároiii tervezett néjjgyűlést, hármat viszont megtartottak. A hivatalos beszámolók az évi jelentésben egy tüntetésről is említést tettek.76 Közvetlenül az első világháború előtt a szlovák lakosság körében nagy befolyáshoz jutott az Amerikában élő szlovákok nemzetiségi és szocialista agitációja. A főispán! jelentésekben úgyszólván havonként találkozunk ennek nyomaival. A járások rendőr- kapitányainak egyik fő feladata az volt, hogy figyelmeztessék a külföldről érkező idegen látogatókat és sajtótermékeket, ellenőrizzék azok nemzetiségi agitációját és „politikai felforgató tevékenységét”. Külön belügyminiszteri rendelet ismételten figyelmeztette a főispánokat, hogy tartsák szemmel az Amerikából induló agitációt, „hogy az általános választójog követelése mellett, még milyen felforgató eszméket terjesztenek.” Figyeltették a postai küldeményeket, csomagok tartalmát, újságok beállítottságát, a címzetteket stb. Az amerikai kapcsolatokkal azonban csak nagy ritkán találkozunk a nyitrai lakosság körében. Amerikai összeköttetéseik inkább a vidéki dolgozóknak voltak, tekintve, hogy kisebb munkaalkalom miatt annak idején innen történt nagyobb számú kivándorlás. A rokoni és ismerősi kapcsolatok révén a Nyitra környéki lakosság talált utat elsősorban az amerikai szlovák csoportok tevékenységéhez.77 így érkezett el a nyitrai munkásság 1914 nyarának nagy eseményéhez, az I. világháborúhoz. A háború új fejezetet nyitott egész Európa proletariátusának életében. A magyarországi SzDP — mint ahogy a II. Internacionále szocialista pártjainak többsége — a bekövetkezett veszedelmes helyzetre nem volt felkészülve, hisz a pártban a reformizmus mindinkább elterjedt és politikailag íefegyverezte a proletariátust éppen akkor, amikor a legnagyobb elszántsággal kellett volna küzdenie a világháború ellen. Az SzDP munkájának minden hiányossága és a klérus aktív tevékenysége ellenére nyitrai viszonylatban mégis elmondhatjuk, hogy a város aránylag kisszámú munkásságának harca számottevően hozzájárult a fennálló válságokkal küzdő társadalmi rendszer megdöntéséhez. Bár a város gyengébb ipari központnak számított, az I. világháború előtt osztályharcaival proletariátusának ereje és száma arányában minden lemaradás nélkül bekapcsolódott az ország elnyomott tömegeinek egyre erősödő politikai és gazdasági küzdelmeibe.
