Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Ág Tibor: Kodály nyomában a Zobor alján

ra megyei magyarság ma élő népdalkincsét, énekes népszokásait. Ezen túl rendkívül érdekelte Vikár Lászlót az is, hogy a magyar népzenekutatás első éveiből már ismert helyeken kit talál még életben Kodály Zollán régi énekesei közül, hányan emlékeznek még az ősi szokásokra, tudják-e még a Szentivánéji éneket, Járnak-e még villőzni, sárdóznl? Vikár László zoborvidéki kutatómunkájának eredményeiről így ír:11 E tapasztalatok alapján nem túlzás azt mondani, hogy a zoborvidéki magyarság dalai­nak nagy része a mai napig él, nem halt ki a régi öregekkel. Egyes szokások elma­radásával csökken ugyan az énekes alkalmak száma, a dalolás, a mindennapi életben talán kisebb szerepet játszik mint azelőtt, de a 40 évnél idősebb énekesek mind jól emlékeznek az újak mellett a régi dallamokra is. Az 1950 után — a CSEMADOK KB keretében — folytatott népzenei gyűjtőmunkánk során is ezt tapasztaltuk. A CSEMADOK kulturális munkájában is Kodály Zoltán útmu­tatását követi. Ma a nyitrai járásban 12 énekcsoport működik, akik a zoborvidéki ősi népdalokat ma már tudatosan ápolják. Számos pedagógusunk van, akik tudatosan vallják Kodály Zoltánnal: A falu megmentette a tradíció folytonosságát. A mi dolgunk átvenni tőle és tovább ápolni. A tűznek nem szabad kialudni. U Vlkár László: Népdalgyűjtés Nyitrában — különnyomat — A Magyar Tudományos Aka­démia Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának közleményei XII. kötet 1—4. számából Zoboraljai énekkar népviseletben, Pandl Sándor jelvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom