Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Ág Tibor: Kodály nyomában a Zobor alján
'Antalné Recika Teréz (született 1899-ben) 1969-ben elénekelte nekem a Mély kútba tekinték kezdetű gyermekjátékdalt. Összehasonlítva ezt Kodály 1915-ben feljegyzett változatával, megállapítható, hogy dallamában és szövegében Is a kettő teljesen azonos. Nincs kizárva, hogy 1915-ben azok között a lányok között, akik Kodálynak énekelték, ott volt Recika Teréz is. Kodály előbb említett tanulmányában is találunk olyan dalt, melyben Recika Teréz neve is előfordul.5 Szőllö hegyin égy körtefa, Tövin áll, tövin áll, Egyik ágán Récika Teréz, Csak úgy sírdogál. Itt meg kell jegyeznem, hogy a zoboralji falvak népe nagyon sok olyan archaikus dallamot őrzött meg, mely nem népi eredetű, de nagyon értékes, egyrészt azért, mert némi fényt vet a dallamok asszimilálódására, másrészt pedig dokumentálja az évszázadokkal ezelőtti falusi zenei anyagot (dalkészletet), amiről írásos feljegyzéseink nincsenek. Erről a dalról kitűnt, hogy változata egy 1576-ból származó cseh énekeskönyvben közölt dallamnak.6 ■ Ugyancsak ilyen régi eredetű dallam a Zoborvidéken közismert Arany, ezüstért, cifra ruháért kezdetű, mely egy XVI. századbeli volta dallam változata.7 De találunk Kodály gyűjtésében további olyan dallamokat, melyeken a világi műzene liatása érezhető. Figyeljük meg a következő szöveget: Magos kősziklának ódalábó’ nyílik A szerelem orvosság Aki a szerelmet soha nem próbálta, Csak álomnak álítja. Kodály Zoltán tanulmányában erről a következőképpen ír: A 9 soros Balassa versszak 6 sorossá csonkult, a dallamból azonban nem hiányzik semmi, első fele ismétlésével teljes. Akár Balassáé, akár nem, szövege XVI. századi, dallama is az lehet? Mennyire igaza volt Kodálynak, amikor azt mondta, hogy a kunyhó lakói megőrizték az ősi hagyományt, a magukét is és azt is, amit felülről kaptak! Recika Teréz nemcsak azokra a dalokra emlékszik, melyeket Kodály Zoltán a század elején feljegyzett Ghymesen, de a mesterre is élénken emlékezik. Egyik gyűjtő- ntam alkalmával elmondta, hogy kislánykorában egyszer Kodály fonográfját vitte Gfiymesről Lédecre. Ezért Kodály Zoltántól 1 koronát kapott. Él Ghymesen még egy asszony, aki szintén élénken emlékszik Kodály Zoltánra, név szerint Balkóné Varga Cecília (született 1895-ben), aki annak idején, 1917-ben, Bereczky igazgató tanítóéknál izolgált. Cila néni 1975-ben így emlékezett vissza Kodály Zoltánnal való találkozására. '(A beszélgetést magnetofonszalagra rögzítettem.) ! — Fiatal korában hol szolgált? — Fiatál korombán Gímesén á Bérecki igázgátó tánítő úrnál voltám mint cselédlány. 1916, 17, 18, 19-ben mentem fíhő. Esákkor 17-ben járt á Kodály tánár úr. Az szedte ákkor á nótakát. Az öregasszonyok odá járták áz iskolábá és ott ínekéitek ■ néki. : — Ezek szerint beszélt Kodály tanár úrral? . — Én beszéltem, igén, még veszekedtünk is, mert későn járt házá. Ügyi ákkor, nem ót biciklije sé, csák gyálog vitte a táskát Zsérö, Kolony, még ezekre á mágyár íálukrá mind és én mint cselédlány, nékem kéllyet őt várnyi vácsorávál. Ott vót 'égy kis szobá és ábbá lákott. Ameddig itt-tártózkodott Gímesén. Meddig szedte á ne5- iákát. Hát há későn jött házá, mondom: tanár úr én nem jogom magát várni, én 5 U.o. 47. lap 6 U.o. jegyzetek 98. A cseh forrásmunka címe: Pisni Ewangelistskich 7 Lásd Arbeau Tholnot: Orchesographia 1588 8 Kodály Zoltán: A magyar népzene 49. lap
