Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Szeberényi Zoltán: A „Híd — szlovákiai magyar irodalmi társulat”

mellett a műkedvelő helytörténészek és délibábos történetírók irományait is.28 A közölt mondák és regék többségét azonban a népi eredet jellemzi, melyek különféle változatban és épségben éltek a helybeli szlovák, német és magyar lakosság tudatában. A mondák legtöbbjében a béke- és szabadságszeretet, a szülőföldhöz való ragaszkodás, az elnyomók elleni küzdelem stb. az eseményeket mozgató erő. Ezért Mártonvölgyi kötete — a megjelenés időpontja: 1941 — a történelmi események következtében jelentős helyzeti energiát kapott. Ezt a körülményt is javára kell írnunk, nemcsak azt, hogy felgyűjtötte a már-már feledésbe merült mondákat, s egy könyvbe koncentrálta a különféle forrásokban található történeteket.

A Magyar Album I—X. kötete

A fasiszta szlovák állam eltörölte a magyar nyelvű folyóiratokat, ekkor a Híd szerkesztői megindították a Magyar Albumot, mely rendszertelen időközben jelent meg, így a hatóságok nem találtak jogcímet a betiltásra.29 A Magyar Album két éven keresztül igyekezett betölteni az irodalmi folyóirat szerepét, így a szlovákiai magyarság a legnehezebb időkben is olvasmányhoz jutott. Szerkesztőjének és munkatársainak sikerült az első kötetben meghirdetett tíz kötetet megjelentetni, de terveiket nem valósíthaták meg maradékalanul. A financiális gondok, az anyaghiány mellett a .hatóság egyre erősödő nyomása miatt a X. kötet megjelenése után a Híd végleg beszüntette tevékenységét.30

A Magyar Album célkitűzéseit Dallos István fejtette ki: „Azon túl, hogy a szlovákiai, erdélyi, bácskai, kárpátalji és a pesti fiatal írógárda válogatott írásait sorakoztatja fel oldalain — a kultúrközeledés terén is ki akarja venni részét abból a nemes elgondolásból fakadt kultúrmunkából, mely a magyar szellemiséggel megismertetni kívánja a szlovák irodalom jeleseinek munkáját,”31 Tehát a beszüntetett könyvkiadást és a betiltott folyóiratok hiányát igyekeztek vállalkozásukkal pótolni. „Nem a külső formán van a hangsúly — írja bevezető szavaiban Dallos István —, hanem a lényegen, a magyar kultúrán, akár újság, folyóirat, vagy könyv alakjában jut az el a magyar olvasó asztalára.”32 Mindebből kitűnik, ismét a „faj- és kultúrszeretet” apolitikus, az osztály- érdekeket figyelmen kívül hagyó és a kisebbségi érdekeket érdemen felül hangoztató elvek vezérelték létrehozóit. Nem voltak bevallott ideológiai célkitűzéseik de az írások szelleme általában demokratikus és fasisztaellenes, bár többször — valószínűleg kényszerből — helyet adtak a kurzus eszméit hirdető írásoknak (pl. Ijjas Antal, Taréa- völgyi János, Eszterházy Lujza, Ortuty Jenő és mások munkái); a szlovák kurzus íróit is szerepeltették — bár kis számban és apolitikus versekkel (V. Beniak, A. Žarnov stb.).

A római számokkal jelölt, egyenként kb. 100 oldalas kötetek belső elrendezése a folyóiratokéra emlékeztet. Állandó rovataik vannak, amelyek tartalmi szempontból alig változnak. Az I—V. kötetnek négy rovata van- Idők sodrában, Magyar lélek, Őrhely és a Figyelő. Az V. kötettől kezdve ez a FejfákWal bővül. Volt egy rövidebb életű rovat, a Kérdések vonalán, mely csupán a VI. és a VII. kötetben szerepelt. A Magyar Album értékelését a könnyebb áttekinthetőség végett rovatonként végezzük.

Az Idők sodrában volt a leggazdagabban szerkesztett rovat. Ebben tanulmányokat, értekezéseket és főképp esszéket közöltek a kultúra, irodalomtörténet, történelem, művészet stb. egyes problémáiról. A sok színvonalat!an írás közül kiemelkedik Bóka László A Kosztolányi-hagyomány, Szentimrei Jenő Az erdélyi irodalom múltja, Szalatnai Rezső Széchenyi, Marék Antal Kármán József, Ethey Gyula Régi temetkezési szo28 Többnyire a következőkre támaszkodott: Richter M. István: Évi szokások, babonák, szólás- módok Németprónán és vidékén; Gabányi János: Magyar várak legendái; Janota: Slovenské hrady; Lelekes Nándor: A múltak avarján stb. (A bibliográfiai adatokat nem tünteti fel.J

28 A Magyar Album küzdelmeinek részletes történetét lásd: Dallos István: A Híd vallomása 120—131. p.

30 Fennállásának ideje (1941—1944) alatt kiadott tízkötetes sorozatban 45 szlovákiai magyar író, költő, műfordító; 117 magyarországi, romániai és jugoszláviai költő, író; 13 szlovák és 13 idegen költő műve jelent meg. Összesen 346 irodalmi műalkotás 1062 oldal terjedelemben. Vö: Dallos i.m. 149. p.

31 Dallos István: Téglát téglára hordva. Magyar Album IV. kötet 95. p.

32 Dallos István: Ajánlás helyett. Magyar Album I. kötet 5. p.