Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Szeberényi Zoltán: A „Híd — szlovákiai magyar irodalmi társulat”
kívántak létrehozni. Egységfrontot, de nem politikai, hanem kulturális-esztétikai alapon, az osztályszempontot tudatosan figyelmen kívül hagyva. A polgári liberalizmus eszmekörében mozogtak. Erre utal az egyik alapító tag visszaemlékezése Is: „A Híd ... működését a haladó hagyományok közé kell sorozni, mert megteremtett egy, ■crz uralkodó pártoktól teljesen független irodalmi fórumot, mely féltve őrködött a szólás► szabadság felett és kiadványaiban teljesen egyenrangú helyet biztosított nemcsak a szocialista szellemű, de kimondottan kommunista íróknak és költőknek is.”10 A „Híd” tehát a jobb- és baloldal írói közé feszült, bevallott céljuk szerint: „kiemelni a kisebbségi magyar irodalom szekerét a széthúzás kátyújából”n Ez a kívánt egység a szélső jobboldal, a fasizmus erői nélkül jött volna össze, ami jelentőssé, politikai szempontból is fontossá teszi a nyitrai kezdeményezést. A harmincas évek közepétől minden ilyen jellegű csoportosulás az akkor már meghirdetett antifasiszta egységfront létrejöttét segítette. A Híd jelentőségét az sem csökkenti, hogy szerkesztői eszméi^ esztétikai elveiket tudatosan alárendelek a burzsoá közársaság nemzetiségi politikájától sértett kisebbségi érdekeknek. S ezt a következőképpen indokolták: „ez az irodalom kettészakadt, s az egész irodalmi élet két, körülbelül egyenlő kapacitású irodalmi-politikai táborban oszlik meg, a konzervatívok és a haladók táborában, akik bizony gyakran sanda szemekkel méregetik egymást. Ez a differenciáltság lehet biití- nyos mértékben pezsdítő, de ha ezen a széttagoltságon túl nincs meg a közös fórüth’. ahol két tábor világnézetük teljes megtartásával, de azon túl a tiszta, világnézeteken felülálló abszolút kultúrában találkoznak, akkor ez a tagoltság mérgezőleg hat át egész szlovenszkói magyar kultúra jövőjére, s már a jelenben is lehetetlenné teszi az abszolút, a világnézeteken felülálló irodalmi kritikát..., mert a kritikus szemében az író világnézeti hovatartozása nem lehet szempont az írói értékek bírálatánál.”12 Esztétikai célkitűzéseiket pedig az abszolút kultúra jegyében kívánták valóra váltahí, mégpedig azzal a szigorú elhatározással, hogy „a könyvből csírájában kell kiirtani a dilettantizmust”. Az elmondottak, valamint az antológia egyes köteteit bevezető előszavak alapját! a Híd eszmei-művészi célkitűzéseit a következőképpen lehetne összegezni: a) az egész kisebbségi irodalmat átfogó szintézise létrehozásával bemutatni a csehszlovákiai magyar irodalom legmaradandóbb értékeit b) a világnézeti táborokba szakadt, szétforgácsolt regionális irodalmi egységet, „dinamikus erejű arculatát” kiépíteni ' ‘ c) hidat verni az irodalmi klikkek és világnézeti táborok fölé, s így bemutatni a szlovákiai magyar irodalom művészi erejét és életképességét, továbbá fórumot teremteni azoknak a fiataloknak, akik a klikk-rendszer miatt nem rendelkeznek publikációs lehetőségekkel d) a csehszlovák — magyar kulutrális közeledést megteremteni, különös tekintettel a szlovák — magyar kapcsolatokra ej a hídverést kiszélesíteni az egyetemes magyar irodalomra, kulturális érintkezési lehetőséget teremteni a szlovákiai, magyarországi, romániai és jugoszláviai magyár írók között f) a Híd mozgalmát állandó könykiadó vállalkozássá fejleszteni, így független irodalmi fórumot biztosítani a szlovákiai magyar írók számára. A Híd kiadványainak jellemzése A történelmi távlat és tanulság birtokában ma már jól láthatók a kiadói vállalkozás fogyatékosságai. Lelkes szerkesztői az adott történelmi helyzetben, körülményeik és lehetőségeik folytán nem látták ezek nagy részét. Vannak azonban olyan fogyatékos-1 ságai a Hídnak, melyek szélesebb irodalmi látókörrel, fejlettebb kritikai érzékkel, következetesebb elvszerűséggel és gondosabb körültekintéssel elkerülhetők lettek volna: Különösen szembetűnő a Híd-kötetek értékkülönbsége. A szlovákiai magyar irodalom egészében is jelentős kiadványok jelentéktelen, helyi jellegű és érdekű, a szlovákiai- magyar irodalom összképébe nem illeszkedő kötetekkel váltakoznak. 10 Mártonvölgyl László: A „Híd” húsz év távlatából Lh. H Dallos István i.m. 22 Mártonvögyi László: Nyltramegyei Szemle, 1936. III. 8. l.h.
