Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Püspöki Nagy Péter: Az ősi Nyitra
kori oktató színdarab szerint, a püspökség alapítója I. (Szent) László lett volna (1077—1095).77 Fejérpataky László Kálmán király 1111-i oklevelének elemzése kapcsán ebben a kérdésben nagyon óvatos álláspontra helyezkedett. Szerinte nem lehetetlen, hogy a püspökség az 1111-i oklevél kiadásának idején már létezett.78 Az viszont igaz, hogy a zobori apátság két évvel későbbi oklevelében 1113-ban, már említés történik a püspök falvárói azaz Nyitrapüspökiről.79 Előbb már mondtuk, hogy Könyves Kálmán I. törvénykönyvének 22. fejezete egyértelműen azt bizonyítja, hogy 1096-ban Nyitrán még püspökség nem volt. Ezért arra hajiunk, hogy a nyitrai, püspökséget Könyves Kálmán alapította 1096 és 1113 közt, valószínűen 1111 után. Nyitra 1000 utáni első püspöke Gervasius lett. Ettől fogva a nyitrai káptalannak nem volt prépostja, mert a püspök ennek javadalmait élvezte.80 A prépost javadalmai idővel elégtelennek bizonyultak és ezért Mátyás király 1468 és 1490 közt a zoborhegyi monostor javait is a nyitrai püspöknek adta.81 Gervásius püspök megjelenésével lezárult az ősi Nyitra története. 77 Martinus a bécsben lakozó skótok apátja 1460-ban írt művében: „Senatorium, sive dialógus historicus” — Gombos II. 1572 No. 3629. <8 Fejérpataky László: Kálmán király oklevelei, 50. 79 Marsina: CDS1 I. 6610. 80 Vagner József: Adalékok a Nyitrai — Székes Káptalan történetéhez. Nyitra, 1896 . 374— ■ 375. és Vurum J.: i. m. 105 lap. (1. a 76. jegyz.) £)-. Vurum: i. m. 121—122. 'i ó * C § E ~ o Qj N 'Qj fC> a; 'a X3 'O ö 'Q a a -ff c Sí öí fQ Qj s- g QJ X3 >ff .ff Qj ľ S ff Qj rO ff> . 00 ff ^ 'a co *■» < ü a ff co ä a* Qj Qj e I § — ~ *5 a -»qj q
