Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Püspöki Nagy Péter: Az ősi Nyitra
gesnek tartanánk a szláv népesség Nyitra vidéki kontinuitásának megszakadását.61 A X. század elején ezen a vidéken egy ilyen föltevés történetietlen lenne. A salzburgi emlékirat adatát tehát szükségszerűen egy más Nitrawá-ra kell vonatkoztatnunk, amely a Dráva és Száva közében valóban meg is található.62 A mondottak ellenére mégsem szabad kételkednünk Nyitra IX. század eleji történetében. Mi volt itt, kérdezhetjük, ha nem ez a Nyitra volt Pribina székhelye? Megfeledkezünk tán a régészet nyújtotta leletanyagról? Fentebb már elmondtuk, hogy az 'Industrie Tue’ 880-ban kelt bullából arra kell következtetnünk, hogy Nyitra Viking felszentelése előtt püspökség volt. A probléma nem is olyan nagy, mint az az első tekintetre látszik. A morva ügyekre vonatkozó oklevelek közt, melyeket a Pilgrim-féie hamisítványoknak szokás nevezni, van egy II. Jenő pápa (824—27) személyéhez kapcsolt oklevél. Nem kívánjuk itt az oklevél egészének hitelét védelmezni. Viszont arról se feledkezzünk meg, hogy hitelében főként azért kételkednek, mert tartalma nem egyezik a morva történet eddigi magyarázataival Annyit legalább el kell ismernünk, hogy semmiféle hamisítvány sem állhatott helyt, ha a hamisítás célját képviselő adaton kívül a kísérő adatok is hamisak voltak. Pilgrim püspök célja az érseki szék elérése volt. Az oklevélben — még ha hamisította is — való püspöki székeket kellett megneveznie. A püspöki székeket ugyanis Rómában nyilvántartották. A kérdéses oklevélben közölt négy püspökség közül háromról tudjuk, hogy hol voltak. Sőt más oklevelek azt is bizonyítják, hogy a vitatott oklevélben megnevezett helyeken már korábban, de legalább a kérdéses időben valóban volt püspökség. A mondott Pilgrim- féle oklevélben említett Favianum a mai Mautern. Itt már az V. században volt püspökség. Nyitra, Alwin püspök székhelye a mai szlovákiai Nyitrával azonos, de a vizsgált időben éppen az északi Morvaországhoz tartozott. Anno vetvári püspökről pedig két hiteles oklevelünk van 833-ból meg 836-ból. Ennek a püspöknek a székhelyét a csallóközi egykori Püspökivel már régebben azonosítottuk. Mindössze a Speculiiulium- Ouguturinum nevű püspökség székhelye ismeretlen. Bizonyára ez volt a másik, ugyancsak az északi Morvaország területén működő püspökség.63 Az elmondottak alapján nem indokolatlan arra a véleményre hajlanunk, hogy a mai Szlovákia területén fekvő nyitrai püspökség a passaui püspökség függvényeként 805— 827 közt jött létre. Első püspöke — a IX. század harmadik évtizedében — valószínűen az említett Alwin volt. A passaui püspökség ezt a területet 877-ig zavartalanul kormányozta mindaddig, amíg a fehér horvátok 877 táján a Slavnik nemzetséggel együtt Svätopluk hatalma alá nem került. Ezután, amint már ismertettük 880-ban Viking lett Nyitra püspöke, aki 885-ig maradt helyén. Feltehető, hogy a püspökség ezután már nem volt betöltve többé. Viszont nagyon valószínű, hogy a zoborhegyi apátságot — s erről majd alább lesz szó — Viking alapította. A magyar honfoglalás Nyitra történetének új fordulatot adott. A bajor püspöki kar 900 után éppen emiatt nem tudta felújítani az egykori püspökségeket. A város azonban nem szűnt meg. A második nyitrai földvár, amelynek életkora — a leletek után ítélve — a IX—XII. század, ezt nyilvánvalóan bizonyltja.64 61 Melich etimológiájának van azonban egy szépséghibája. Az -av(a), -au végződések az ómagyar nyelvben hosszú magánhangzóra változtak át. Pl.: Boleszlav-»Boleszlő; Rosenau-»Rozs- nyó stb. Az ősi Nitrawa tehát ebben az esetben nem Nyitra, hanem Nyitrá lett volna. 62 Tekintettel arra, hogy a Nitrawa germán név, a szláv népek használatában könnyen torzulhatott. Ilyen esetben még egy szekundáris képzőt is kaphatott. A szókezdő latin N a szlávban számos helyen M lett. Így: Nicolaus>Mikolaus>Mlkuláš. Ehhez hasonlóan: Nitrawa>Nitrava>Mitrava->Mitravac>Mitrovac. Megjegyezzük, hogy az egykori Pozsega és Verőce megyékben, azaz a Dráva és Száva közében két Mitrovac nevű helyet is találunk. Ezek pedig valóban szomszédosak voltak a déli (Nagy) Morvaországgal és a salzburgi püspökség missziós területén feküdtek. Pribina karrierjének kezdete belőlük jól magyarázható. A legenda kései kézirataiban Lengyelország szerepel Zoerard hazájaként. Boba Imre a név alapján inkább Szlavóniára gondol. 63 MMFH III. 254—256 és Püspöki mezőváros története 36—61. 64 Chaloupecký: Slovensko na úsvite dejín 119.
