Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Püspöki Nagy Péter: Az ősi Nyitra

szokás városokat építeni. Van egy nép, amelyet Merehanoknak (Morváknak) hívnak, ezeknek 30 városuk van. Ezek az országok, melyek határainkkal érintkeznek.”a

A Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról szóló művében (a X. század közepe) a honfoglaló magyarok országát írja le: „Ebben az országban több nevezetes pont van. Az első pont Trajánus császár hídja. A híd után három napi járás távolságra van Belgrád. Itt áll a Nagy Szent Konstantin császár tornya. Belgrádtól kissé odább a (Száva) folyó mentén két napi járásra van az ún. Sirmium (Szerémvár, Szrém). Ezek a helyek [Belgrád és Sirmium) mögött fekszik a meg nem keresztelt Nagymorvaország> amelyen a magyarok lettek úrrá, s amelyben azelőtt Svätopluk uralkodott,”u

A két leírás tökéletesen kiegészíti egymást. A Bajor Geográfus a Duna-balpartján a két Morvaország közé helyez a bolgárokat. A Bíborbanszületett pedig elmondja, hogy az egykori Nagymorvaország a Száva partjain és tőle északra Belgrád és Sirmium (Mitrovice) közt valamint a Tisza torkolatánál a Duna felé eső környéken főként az egykori Bács megye területén volt. Nem szabad megfeledkeznünk, hogy Belgrádtól kissé keletre a Duna déli oldalába ugyancsak egy Morva folyó ömlik. Ugyanez a kettős Morvaország tűnik fel a többi korabeli, vagy egy-két évtizeddel később készült, de visszatekintő forrásból is. A magyar krnóikák is ezekre támaszkodnak. Van azonban még egy kiváló értékű forrásunk, Nagy Alfréd angolszász király Orosius fordítása. Erről majd alább Svätopluk halála kapcsán szólunk. Az itt felvetett két Morvaország — annak ellenére, hogy a hazai történettudományunk a kortársak bizonyságait nem mérlegeli — a nemzetközi irodalomban Boba Imre érdeméből már ismert és alapos értékelést nyert.45

Nyitra törétnetében a krónikák ismertetett adatainak nagy szerepe van. Lényegesen befolyásolja a város történetének további magyarázatát. Ha ugyanis a források szellemében tárgyaljuk a kérdést, akkor Nyitra IX. századi nagy szereplője Viking püspök lesz.

Viking, aki eredetileg bencés szerzetes volt, a reichenau-i kolostorból indult gyorsan ívelő egyházi pályafutására.46 A Nagymorva eseményekben 880-ban bukkant fel. Erre a korra esik Svätopluk uralkodásának — a déli (Nagy)Morvaország47 fejedelmének — fénykora. Még talán három év sem telt el azóta, hogy Svätopluk egészen Nyitra vidékéig terjesztette ki hatalmát. A cseh törzsek vezéreit is ekkortájt hozta függő viszonyba. Az eseményekről két forrás értesít. A fuldai évkönyvek szerint a csehek küldöttsége 874-ben még megjelent Német Lajos császár előtt. Még két évvel később is azt olvassuk Regino krónikájában, hogy a szlávok két országát, a csehekét és a velük szomszédos északi morvákét Karlomann örökölte. A fuldai évkönyvek 880. évi adata viszont már biztossá teszi, hogy a csehek is részt vesznek a birodalom elleni harcban.49 Metód életéről szóló ószláv legenda szerint is Svätopluk uralma 873 után indult virágzásnak: „és a Morva terület ekkor kezdett még jobban kiterjedni minden irányban és minden árnyék nélkül győzte le ellenfeleit, amint azt maguk gyakran elbeszélték’’.50 Ez az adat egyébként megegyezik a bajor püspöki kar állításával is. A püspökök 900-ban utólagosan csalással vádolták Svätoplukot, mert Viking nyitral püspökké való felszentelésekor nem tárta fel a pápa előtt, hogy működési helye

« MMFH III. 286—87.

44 MMFH III. 396.

45 Boba Imre: Moravia’ s history reconsidered a reinterpretation of medieval sourcés. Nijhoff. Hága 1971. 167. lap.

46 MMFH III. 205. 5. jegyz.

47 A Bíborbanszületett a déli Morvaországot azért nevezi Nagy-nak — habár a frank források így sohasem hívták — mert területe kétszerese volt az északi, Csehországgal szomszédos Morvaország területénél. Vö.: A Bajor geográfus Idézetével a . . .. lapon.

4« MMFH I. 109.

49 MMFH I. 136.

50 MMFH I. 110. és a Metod legenda: MMFH II. 154, de az eredeti ószláv szöveg szerint. A kritikai kiadás ezen a helyen pontatlanul fordít. A szöveget hozzáidomította a mai elképzelésekhez. Az „oblasť” szó ugyanis nem birodalom. A kiadók lelkiismeretességére vall a 14. jegyzet, amelyben a pontos értelmet is megadják. Oblasť = regló vagyis terület, tágabb értelemben Morvaföld (ország) de nem birodalom.