Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Kecskés László: A Komárom környéki halászat

szagot, kijött és ráhúzta; de leány nem volt, tehát a túlparton gyűjtő perbetei leányok közül fogtak néhányat és áthozták őket ladikon. Aztán volt tánc is. A bor mind elfo­gyott, pedig alig voltunk 24-en, tehát eloszlott a társaság; mi még megvárván egy tanya húzást, 9 óra után leereszkedtünk a Nyitrán és Vágdunán cigányzene mellett. Szép holdvilágos est volt. Babonák A halászok között számos babona gyökeresedett meg, közülük az alábbiakat ismer­jük:68 A halak járását erősen befolyásolja a vízállás, természetes tehát, hogy a halászok már előre szerették volna tudni, hogy milyenek lesznek az egyes évek halászati lehető­ségei. Ennek megállapítását Szilveszter éjszakáján végezték el. 12 diarab, nagyjából egyforma nagyságú vöröshagymának levágták a csúcsát, kivájták a belsejét, az így kelet­kezett ürességet pedig őrölt sóval töltötték meg. A 12 vöröshagymát ezután egymás mellé rakták, amelyek balról jobbfelé haladva, januártól decemberig az egyes hónapok jelképei voltak. E művelet elvégzése után figyelni kezdték a hagymákat. A belsejükbe tömött só magába szívta a hagymák levét. Amelyik hónapot jelképező hagymán ez a fo­lyamat oly erős volt, hogy a lé kicsordult a hagyma csúcsán, a következő év azon hó­napjában áradással kellett számolni. Áradást jelentett az is, ha megszólalt a csiviszvisz madár (nádiveréb). Éberen figyelték a kárókatona (kárakatna) vonulását, mert ha fölfelé húzott, akkor arra volt áradás, lefelé, akkor ott volt nagy víz. Ha felfelé húztak a halászok és burrogott a ladik eleje, az áradást jelzett. Biztos jele volt az áradásnak, ha a leszúrt stánglira kis csigák másztak, továbbá ha a baszárkeszegek és a dévérkeszegek erősen nyálkásak voltak. Fontos volt az is, hogy halászatra indulóban, a kapun kilépve, kivel találkoztak elő­ször. Asszonnyal találkozni rossz jel volt, ha zsidóval találkoztak, az szerencsét je­lentett. Haljárás, regula Évszázados tapasztalatok alapján így foglalták össze az egyes természeti jelenségek, vagy időszakok és a haljárás közötti összefüggéseket69 Télen, hideg, holdvilágos este a legalkalmasabb a mennyhal fogására. A jász fogására a nyár a legeredményesebb időszak, főleg reggel és 11 óra tájban. Harcsát hajnalban és alkonyatkor lehet a legjobban fogni. A márna, a ponty és a többi hal márciusban kezdi el járását, a menyhal az őszi hideg beálltával. Áradáskor elsőnek a baszárkeszeg indul, utána a garda és a kecsege, apadás idején a jász, a ponty és a karikakeszeg. A legtöbb halat tavasszal áradás, nyáron apadás idején lehet fogni. A buttyogatás meleg éjszakákon, májustól augusztusig a legeredményesebb, mert ilyenkor kapdos a harcsa. (A buttyogató kis bádogpohár, amely ügyesen a vízbe vágva, a békáéhoz ha­sonló „buty” „kuty” hangot ad. A harcsa szereti a békahúst, s e hangok hallatára oda­úszik, majd horogra kerül.) 68 Herman Ottó: I. m. 453. old. 69 Uo. 454. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom