Irodalmi Szemle, 1975
1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Kecskés László: A Komárom környéki halászat
A remeklés, melyhez a mestereim és jog elnyerése volt kötve, úgy látszik, mindig egy 90 öles vizahálónak teljes, hibátlan elkészítéséből állott. A céhek mindig bejelentették a hatóságnak a remekeket, amelyekben megállapodtak, s a halászok utolsó bejelentése (1830) a vizahálóra vonatkozik. Ez a háló nem halászfonatból való . . . kötötték isiégből, hogy az óriási hal hatalmas csapkodásait kibírhassa. A céh szigorú ellenőrzést gyakorolt, figyelemmel volt arra, hogy a remeklő valóban maga kösse az óriási alkotmányt, sőt még az aprólékos fogá sokra is ügyel. Így például az ólmot egy kalapácsütéssel kellett a háló ínjára ráverni, ha még egy pótló ütésre volt szükség, ezt viceütésnek mondták, s hibának vétetett."i8 A céhlevél megszabta a tagok jogait és kötelességeit, továbbá a céh működését. A szinmagyar halászok közé Karl Johann Hofkirchen, aki 1668—1692 között volt a komáromi vár főkapitánya, németeket is telepített. Ezek részére külön német articu- lusokat és esküszöveget készítettek.49 A fennmaradt német esküszöveg elárulja, hogy azt németül nem jól tüdő magyar ember írta. A komáromi halászcéhnek három tisztségviselője volt: az öreg céhmester, a kis céh- mester és a nótárius (céhjegyző)50 Ismeretes előttünk a céhmester magyar nyelvű eskü- szövege, amely a következő volt: „Juramentum. Esküszöl az Atya, a Fiú, Szentlélek tellyes Szent Háromság edgy bizony Eoreok Istenre, Boldogságos Szüs Maiára, Istennek minden Szentire. Hogy te az ezen Czébely Mesterséghedben hiven és ighazan tehetséget szerént eljársz Félre tévén mindennemű Attyafisághot, komasághot, Barátsághot, Ígéretet, adománt, Gyülölséghet, ha- raghot, az előted lévő Panasikodóknak és injuriatusoknak az Nemes Czéh Privilégiuma és Artikulusi Szerént ighassaghot szolgáltatsz S ezen Czéhnek minden nemő Privilégiumát megőrizd és oltalmazod. Isten téghed úgy Seghellyen és a Szent Evangéliom.”sl A reformátusok esküjéből a Szűz Máriát és a minden szenteket kihagytál;. „A céhmesterek képviselték a céhet a hatóságok és a fogyasztóközönség előtt, őrköd tek a szabályok megtartásán, védték a tagok érdekeit, egyszersmind ellenőrizték erkölcsi viseletűket és munkájukat, őrizték a céhládát, elnököltek a gyűléseken és a lakomákon.”52 A céhmester néha nehéz helyzetbe került, mint például 1699-ben, amikor nagyböjtben nem tudták maradéktalanul ellátni a lakosságot nemes hallal (viza, tok, ponty, csuka, csík). A város vezetősége ekkor elegendő hal piacra hozására kötelezte a céhet, egyben engedélyezve, hogy a halakat két pénzzel drágábban adhassa, mint egyebütt. Arra az esetre, ha ezután sem tudnák a halászok a vásárlók igényeit kielégíteni, a város vezetősége felhatalmazta a főcéhmestert, hogy a halászok céhmesterét harmadmagával egyik péntektől ia másikig tömlöcbe vetheti mindaddig, míg nem lesz elegendő hal a piacon.53 A céhmester házát aranyozott ponty jelezte, ugyancsak ponty szerepelt a ladikokon és pecséteken, sőt egyes halászcsaládok (Csilling család) a sírkövekre is rávésték a mesterség e jelképét.54 A volt halászcéh legfontosabb iratait és a céhládát híven megőrizte a Csilling család. Csilling András volt halászmester a Komáromi Halászati Múzeumnak az alábbiakat adományozta: 1. A Halász Céh 1811-ben készült céhládája. 2. Közönséges céhbeli cikkelyek 1813-ból. 3. Törvénykönyv 1819-ből. 4. Céhben artikulusok 1813-ból. 5. Kis jegyzőkönyv 1806-ból. 6. Nagy jegyzőkönyv és névsor 1804-től. ‘ 7. Inas beiratási és felszabadítási jegyzőkönyv 1816-tól. « Uo. 463. old. 49 Alapy Gyula dr.: I. m. 132. old. 50 A komáromi halészcéh eredeti Céhlajstroma az 1798. évtől kezdődően. 1. old. 51 Herman Ottó: I. m. 464. old. 52 Oj Idők Lexikona. 5—6. köt. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet. Budapest, 1937. 1259. old. 53 Herman Ottó: I. m. 465. old. 54 Uo. 466. old.
