Irodalmi Szemle, 1975
1975/10 - Vígh Károly: Dr. Herz Sándor születésének centenáriuma
3. Egy harcos évtized Csehszlovákiában Kezdetben úgy tűnt, hogy Herz tévedett, amikor kedvezőbb helyzetet remélt tevékenysége számára. Megérkezése után azonnal letartóztatták és ismeretlen helyre hurcolták. Alighogy kiszabadult a pozsonyi börtönből, ismét rendőrök jöttek érte és Illa- vára vitték. Már ötödször készültek őt letartóztatni, amikor Masaryk elnökhöz fordult jogvédelemért, aki végül is biztosította Herz szabad politikai tevékenységét. A helybeli szociáldemokrata párt 1919 novemberében ismét őt választotta a párt elnökévé. Munkássága jelentős részét azonban az ellenforradalom hatalomrajutása hónapjaiban az a fontos feladat foglalta le, hogy segítse a fehérterror elől Csehszlovákiába menekülteket. Ezek védelmét, támogatását, hogy onnan tovább jussanak a nyugati polgári demokratikus országokba, Herz Sándor szervezte. Illés Béla, Pór Bertalan és más neves kommunisták is az ő segítségével menekülhettek el Horthy-Magyar- országról. Illés Béla írja 1958-ban visszzaemlékezésében: „Én is részesültem segítségében és támogatásában.” A csehszlovákiai munkásmozgalomban 1920-ban országos jelenséggé vált a baloldal megerősödése. Szlovákiában a forradalmi baloldal a szociáldemokrata párt megyei konferenciáján már 1920 júniusában nyíltan fellépett. A kassai tanácskozáson a losonci baloldalt Herz dr. képviselte. Itt a küldöttek elítélték a szociáldemokrata párt opportunista vezetését és bejelentették csatlakozásukat a III. Internacionáléhoz. A losonci baloldal szervezett ereje és radikalizmusa elválaszthatatlanul összefüggött Herz Sándor személyével. Nógrádi Sándor, aki Herz javaslatára 1920-ban átvette Losoncon az ifjúsági mozgalom vezetését, majd országos ifjúsági vezető lett, így emlékszik vissza harcostársára: „Hogy Losoncon és környékén — ahol a cseh megszállás előtt sok nagy gyárban a munkások ezrei dolgoztak — szilárd alapokon szocialista munkásmozgalom jött létre és fejlődött, ez döntően dr. Herz Sándor munkájának és morális hatásának volt az eredménye. Az ő makulátlan tiszta jelleme, odaadó munkássága, lelkesedése rendkívül vonzóan hatott a dolgozókra, a fiatalokra. Próbálkoztak itt a munkások között a keresztényszocialisták, a jobboldali szocdemektől Dé- rerék és más szervezők, nagyhangú beszédeket tartottak, frázisokat puffogtattak — de semmi hatást nem tudtak elérni. A munkások Herz elvtársra hallgattak, mert az egyéniségében bíztak. Ebben nemcsak értelmi meggondolások, hanem érzelmi mozzanatok is szerepet játszottak. Mindnyájan szerettük őt.” A Herz Sándor-vezette losonci baloldalhoz hasonlóan egész Csehszlovákiában olyan •mértékben megerősödött a forradalmi munkásmozgalom, hogy 1921. január 1-én és 2-án Prágában megtarthatták a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (baloldal) elnökségének országos konferenciáját, amelyen a német, magyar és ukrán baloldal képviselői is megjelentek. „A küldöttek abszolút többsége teljes egyetértését fejezte ki a Kommunista Internacionálé huszonegy pontjának feltételeivel — olvashatjuk a párttörténetben — és követelte az egységes, internacionális kommunista párt mielőbbi megalakítását.” Ezt követte január 16-án és 17-én a szlovákiai és kárpátukrajnai baloldal Fenyőházán (Ľubochňa) megtartott kongresszusa, amelyen a losonci delegációt Herz dr. vezette. A küldöttek egyhangúan kiálltak a Kommunista Internacionáléba való belépés mellett, majd 1921 március végén négy részre osztották Közép-Sziovákiát és megszervezték a besztercebányai, a Selmecbányái, a tiszolci és a losonci kerületeket. Egyúttal megválasztották a területi végrehajtó bizottságot, amelynek 12 tagja között találjuk Herz Sándort is. Ilyen előzmények után került sor 1921. május 14—16. között a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (baloldal) XIV. kongresszusára, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt alakuló kongresszusának tekintettek. A kongresszuson 569 küldött vett részt, ebből 56 Szlovákiából. A losonci kommunistákat Herz Sándor és Nógrádi Sándor képviselték. A kongresszus 562 szavazattal 7 ellenében határozatot fogadott el a Kommunista Internacionáléba való belépésről és a párt nevének megváltoztatásáról. Miután Herz visszatért a prágai alakuló kongresszusról, május 26-án Losonc forradalmi érzületű munkásai nagygyűlést tartottak, elnökévé pedig Herz Sándort választották. Nem kevés érdeme volt a losonci orvosnak abban, hogy Közép-Szlovákia déli részén
