Irodalmi Szemle, 1975

1975/10 - Vígh Károly: Dr. Herz Sándor születésének centenáriuma

tett az általános, egyenlő és titkos választójogért — a helyi sajtó szerint „izzó han­gulatban” lévő munkásság népgyűlésen tiltakozott a terror ellen és visszhangozta a budapesti követeléseket. A helyi burzsoázia sok esetben csupán Herz Sándor tekintélyének és kitűnő agitá- ciós tevékenységének tulajdonította a városi üzemek munkásainak — így a Rakottyay- féle zománcedénygyár dolgozóinak — fokozódó hevességű bérmozgalmait és sztrájk­harcát. Minden jelentősebb megmozdulásban ugyan ott láthatjuk a nagy műveltségű orvost, az elnyomott dolgozó osztályok barátját, de az objektív helyzet, a munkásság jogos sérelmei nyújtották az alapot Herz doktor és a szociáldemokrata párt tevékeny­ségéhez. Mint vasúti orvos is nagy agitációs- és propagandamunkát folytat a vasutasok kö­zött. MÄV körökben tudtak erről, mert gyakran feljelentették a felettes hatóságainál. Szerencséjére közvetlen felettese, dr. Gortvai Miksa, a miskolci MÁV üzletvezető fő­orvosa is haladó gondolkodású volt és — mint a Herz-család tagjainak később el­mondta — az ilyen beadványokat a „fiókjában felejtette”. Az első világháború kitörésével Herz Sándor életének és tevékenységének egyik fontos szakasza lezárult. Egy rövid évtized alatt a puritánságáról ismert nagytudású orvos neve elválaszthatatlanná vált a helybeli szociáldemokrata munkásmozgalom szer­vezeti kereteinek és ideológiai tömegbefolyásának nagymérvű növekedésétől. Olyan jelentős vezéralakja lett a város társadalmának, hogy méltán írhatta róla Győry Dezső, a Losoncon évekig tartózkodó neves költő: „A ferencjózsefi idők végén a város társa­dalmának négy fókusza volt: a Szilassy kastély és benne Szilassy Béla, a nagyhatalmú földesúr, Sörös Béla, Tisza István egykori papja, a későbbi református püspök, Tarján Ödön, a szabadkőműves, energikus és ambiciózus gyáros, valamint a helybeli szociál­demokrata párt nagy műveltségű vezéralakja: dr. Herz Sándor orvos.” Az ő 1910-es és 20-as években kifejtett hatását így jellemzi az „újarcú magyarok” neves poétája: „Nekünk, fiatal pennaforgatóknak dr. Herz Sándor volt a legérdeke­sebb, a legnyugtalanítóbb, a fantáziát legjobban izgató jelenség. Szinte szimbólum.'’ És ha ilyen nagy hatást gyakorolt az értelmiségi elitre, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy a munkások és a szegényparasztok tanítómesterüknek tekintették és lelke­sedtek érte. 2. Az első világháború és a forradalmak időszakában A világháború kitörésekor mint főorvosnak, be kellett vonulnia állomáshelyére, a lőcsei katonai kórházba. Itt csakhamar ezredorvosi rendfokozatban teljesített szol­gálatot. A front előnyomulása után a kórházzal együtt Dombóvárra került. Majd 1918- ban, Olaszország hadbalépése után az itáliai frontkórházba küldték. Katonai szolgálata közben is hű maradt önmagához és minden lehetőséget kihasznált, hogy a fronton és a hátországban háborúellenes propagandát folytasson. Antimilitarista nézeteit Ember- tenyésztés című, 1918-ban Budapesten megjelent könyvében fejtette ki. Egyébként szá­mára a háború 1918 szeptemberében ért véget, amikor szabadságra jött haza és már nem volt hajlandó visszatérni a frontra, ellenben bekapcsolódott a békéért és a nép­tömegek szociális helyzetének megjavításáért folytatott harcba. Az őszirózsás forradalom győzelmével országszerte, így Losoncon is megalakult a la­kosság különböző rétegeinek küldötteiből a helyi Nemzeti Tanács. Az ügyek intézése olyan testület kezébe került, amelyben a dolgozók megbízottain — köztük Herz Sán­doron — kívül ott ültek a polgárság képviselői is. A Nemzeti Tanácsokban érvénye­sülő polgári befolyás ellensúlyozására országszerte megalakultak a forradalmi népi szervek. Losoncon 1918. november 2-án jött létre a munkás- és katonatanács dr. Herz Sándor és Műnk Ferenc vezetésével. A munkásság 1918. december 29-én megalakította a városi vörös gárdát, amely gondoskodott a rendfenntartásról és védelmezte a köz­vagyont. Amikor Budapesten megalakult a munkásság új forradalmi pártja, a Kommunisták Magyarországi Pártja, Herz Sándor és több baloldali munkásvezető gyakran utaztak a fővárosba, hogy a KMP országos vezetőivel tanácskozzanak a sajátos helyzetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom