Irodalmi Szemle, 1975
1975/10 - Lovicsek Béla: A nagy story
FÉNYES: Biztos vagy benne, Lola? LOLA: Hát nem? Szerinted nem? FÉNYES: Ki tudja ... LOLA: Milyen pesszimista hangulatban vagy. Hát persze, alig iszol valamit... Tartalékolod az erődet, te csibész!?... Hívjál taxit... azt hiszem... teljesen eláztam... Csau!... (Pohárcsilingelés) (A zene felerősödik) 6. A szállodai szobában LOLA (nyöszörögve ébred): Hol vagyok? FÉNYES: A szállodai szobában. LOLA: Hány óra? FÉNYES: Tizenegy. LOLA: Jaj, de zúg a fejem... Te már régen felkeltél? FÉNYES: Egy órája ...' Megborotválkoztam, lezuhanyoztam ___ L OLA: Hogy forog velem ez a ronda ágy.. . Felejthetetlenül szép éjszaka volt... nem is emlékszem ... megcsaltuk a feleségedet? FÉNYES: Nem! LOLA: Kár ... Sápadt vagy ... FÉNYES: Rosszul aludtam, és közben sok minden az eszembe jutott. LOLA: Például? FÉNYES: Rohadt ez az élet, Lola... Szép kis buliba kevertél, szép kis piszkos ügybe, mondhatom ... LOLA: Ugyan, kérlek! A piszkos munkát nem mi csináljuk, mi csak fölözünk. FÉNYES: ... szeretném magam szembeköpni... Az éjjel úgy dorbézoltunk, mint a múltból itt felejtett dzsentrik. LOLA: Lám, lám, a munkásosztály nagy fiában feltámadt a szunnyadozó osztályöntudat. Ne marháskodj, Fényes Lajos. Olyan parányi része vagy a világmindenségnek, hogy a legnagyobb mikroszkóppal sem vagy észlelhető. Te akarod megváltani a világot? FÉNYES: Két külön világban élünk mi, Lola. Tűz és víz vagyunk. LOLA: Hagyjuk ezeket a butaságokat. Elvégre szórakozni jöttünk Pestre, nem pedig szemináriumot tartani és hallgatni! Inkább ábrándozzunk egy kicsit... Minden vágyam Havannát, Montrealt és Tokiót látni, megcsodálni a Niagara-vízesést, New-York felhőkarcolóit, Los Angeles csodálatos fényeit, szeretnék egy nagyot mulatni Las Vegasban, és szeretném végigtáncolni Rió utcáit... veled ... kettesben ... No, csókolj meg, te nagy csacsi gyerek, csókolj, hogy tüzek legyünk és ne vizek, s hogy egy legyen a világunk! (Zenei átkötés) 7. A szálloda halijában (Beszűrődik az utca zaja) FORRÓ: Halló, szerkesztő elvtárs! FÉNYES: Halló, felügyelő elvtárs! Szintén Pesten? FORRÓ: Amint látja... Ml járatban? Hivatalos út, vagy csak egy kis kiruccanás? FÉNYES: Is — is... FORRÓ: Kellemest a hasznossal, igaz? FÉNYES: Hát igen, nemcsak kenyéren és vízen él az ember. FORRÓ: Tapasztaltam. FÉNYES: Mire céloz a felügyelő elvtárs? FORRÓ: Egy ragyogó nő társaságában láttam az éjjel a Mátyás-pincében. Ráillik a fekete tigris jelző. Mondja, minek tulajdonítja a sikereit, szerkesztő uram!? FÉNYES (felnevet): Állítólag az őszülő halántékomnak van olyan nagy varázsa. FORRÓ: Pesti kislány?
