Irodalmi Szemle, 1975
1975/9 - FIGYELŐ - Bába Iván: Balogh Edgár: Duna-völgyi párbeszéd
tizánnak, egyetlen áruló szót nem ejt ki, míg a vele együtt elfogyott Ribak, akiben a legválságosabb pillanatokban is él a bajtársiasság érzése, az utolsó órában, amikor felcsillan előtte az életbenmara- dás lehetősége, a németek szolgálatába áll, policájjá vedlik. Hiába ébred aztán tette becstelenségére, hiába áltatja magát, hogy visszaszökhet partizán társaihoz, a fasiszták markában marad, és még önkezével sem vethet véget életének. Ez a sors szimbóluma az egyenes, becsületes útról való letérésnek. A krugljani híd című kisregényt az teszi emlékezetessé, hogy Sztopka Tolkach nem tűri el a lefokozott és újra parancsnoki szerephez jutott Britvin aljasságát. Fellázad az ellen, hogy Britvin egy gonosz tettéből tőkét kovácsoljon, a híd felgyújtását a maga érdemének tudja be. Az összetűzés során golyójával csaknem halálra sebzi Britvint, elfogják és kihallgatására vár. Bűnösnek tartja magát, feltétel nélkül megbüntetik. De előbb elmondja, hogyan folyt le a szabotázsakció, és bízik abban, hogy a népbiztos megérti tettét. És végül az írások sorrendjében az első, 1964-ben megjelent Alpesi ballada lep meg a megszokottól teljesen eltérő, romantikus hangvételével. Kisregényében Bikov egy alpesi fogolytáborból megszökött két rab reménytelen menekülésének emberfeletti szenvedésekkel járó kálváriáját ecseteli solohovi iskolán nevelt realitással. A halál árnyékában a belorusz Ivan Tyereska és Giulia Novelli, az olasz politikai fogoly között szerelem szövődik, melynek leírásában Bikov remekel. A fiatal Ivan élete utolsó éjszakáján éli át legboldogabb pillanatait, az elkerülhetetlen halálnak már nincs számára tüskéje. Giulia a véletlen jóvoltából megmenekül, és világra hozza hősi halált halt kedvesének fiát. A visszapillantásokkal átszőtt, realista hűséggel megírt történetben csupán az zavar, hogy Ivan a lánynak a sztálini túlkapásokra, a kulákok likvidálására és munkatáborokra vonatkozó kérdéseire kissé iskolásán ható válászokat ad. Viszont a szovjet szépprózában senki sem elemzi Bikovoíál mélyebben az „Entmen- schlichung”, az elembertelendés, a meg- gyalázás, a fasiszta ideológia alkotóelemét. A fasiszták cselekedeteinek fő rúgója a büntetéstől való félelem. „Mindenki rettegett a lefokozástól, a frontra küldéstől, a megtorlástól — írja Bikov. — S talán e félelmükért álltak olyan könyörtelenül bosszút a foglyokon, a koncentrációs táborok lakóin. Érthetetlen volt az is, miért harcoltak a németek a fronton olyan ördögi kitartással. Talán éppen azért, mert ott megkétszereződött a félelmük, választani pedig csak két dolog között lehetett: hadbíróság vagy szovjet golyó. De azt a vakmerő elszántságot, amellyel annyira kérkedtek, lehet-e akkor hősinek nevezni?” A kisregény és az egész kötet megadja a megcáfolhatatlan feleletet: nem volt hősi és nem is lehetett. Egri Viktor Balogh Edgár: Duna-völgyi párbeszéd Egy életmű summáját veheti kezébe az olvasó. A hatszáz oldalas kötet Balogh Edgár legfontosabb, időtálló írásaiból készült válogatás. Cikkeket, tanulmányokat, vitairatokat, dokumentumokat gyűjtött össze a kötet szerkesztője, Sándor László, s tematikus és időrendi besorolás alapján rajzolódik ki az olvasó előtt Balogh Edgár szellemi fejlődésének íve, gondolatainak, véleményének módosulása egy-egy kérdésről, fölvetett problémáról. A szerkesztő a szerző munkásságát leginkább jellemző négy témakörbe sorolta az írásokat. Az első fejezetbe gyűjtött írások ösz- szefogó mozzanata a szociális kérdés s az ifjúság viszonyulása ehhez a kérdéshez. A cikkek sorozata 1929-ben indul a Sarló első, programadó felhívásaival, s több tanulságos, ma már kultúrtörténeti értékű riportot tartalmaz (Tíz nap Szp- gényországban; Galántai kistükör; Körlevél a vándorokhoz), melyek a mozgalom hangulatát, lendületét, pátoszát hordozzák. A szerző kényszerű „hazaköltözése” után (1935) írásai a romániai valóságról szólnak, az ottani katonaélményekről, a proletárrá váló székely parasztfiatalok problémáiról, az erdélyi magyarság helyzetéről; újabb írásaiban pedig a mai romániai magyar fiatalokhoz fordul intelmeivel a tapasztalt közíró.
