Irodalmi Szemle, 1975
1975/9 - Bereck József: Földművesszövetkezeti elnökök félközeiben
foglalkoztatott; ebből a főiskolát végzettek száma 126 volt. A mérnökök javarésze, számszerlnt 81 (ebből 5 nő) az egységes földművesszövetkezetekben dolgozott, de a 31 szövetkezetekben aktívan dolgozó 8657 tagra átszámított részarányuk így is meglehetősen alacsony. A szakközépiskolát végzettek részaránya már kedvezőbb, hiszen 1973-ban a járás szövetkezteiben 531 (ebből 93 nő) szakközépiskolai végzettségű szakember dolgozott.) # Ebben a felelősségteljes munkában milyen szerepet tulajdonít a felhalmozott élet- tapasztalatoknak és a gyakorlatnak? Bogyai 1.: — A vezető emberekkel dolgozik, tehát mindkét tényezőnek igen nagy jelentősége van a munkájában. Az élettapasztalatok a foglalkozását hivatásszerűen végző embert megfontolttá, türelmessé, s öregkorára talán bölccsé teszik. A gyakorlat pedig — ahogy mondani szokás — minden szándék, terv, elképzelés, célkitűzés próbaköve. Renczés S.: — Az élettapasztalatoknak egy vezető dolgozó munkájában véleményem szerint azért van olyan fontos szerepe, mert ezek hiányában képtelen lenne helyesen megítélni a termelés emberi tényezőit — Itt az emberek közötti viszonyra gondolok elsősorban. S a szakmai gyakorlat? E nélkül a tudomány sem szolgálhatná olyan mértékben a termelést, mint ahogy már ma is szolgálja. Andrássy S.: — Azt szokták mondani, hogy a gyakorlat teszi a mestert, s én ezt aláírom. Hiába rendelkezik ma valaki bármilyen okos ötlettel, ha nem ismeri, nem tudja a megvalósítás módját, nem talál hozzá embereket, s ha talál is, nem tud velük bánni, Az élettapasztalatok és a hosszú évek kemény gyakorlata tartja fönn — részben, de egyelőre megingathatatlanul — az elnökök, vezetők idősebb nemzedékét, amely ugyan nem rendelkezik olyan szakismeretekkel, mint a fiatalabb generáció, de eredményekkel bizonyítva állja a tudományos-műszaki haladás próbáját. 0 Ismerte-e az egykori csallóközi paraszti lét- és életformát? Véleménye szerint mit lehetett — hogy úgy mondjam — átmenteni abból a mostaniba? Bogyai I.: — Állítom, hogy nemcsak az észtehetség, a szorgalom is a régi maradi. A mi környékünket nagyon szorgalmas emberek lakták a múltban, s ma, a szövetkezetben is képesek dolgozni látástól vakulásig, nem nézik mikor van szombat, mikor ünnep, mindig akkor jönnek dolgozni, amikor arra a szövetkezetben éppen szükség van. Renczés S.: — Az igazi csallóközi parasztember tulajdonképpen valamennyi erényét: szorgalmát, kitartását, szívósságát, földhöz való ragaszkodását stb. áthozta a régi világból. De nemcsak áthozta, hanem a szövetkezet eddigi életében a közös törekvések szolgálatába állította. S ez a legfontosabb ... Andrássy S.: — Én a munkaszeretetei tenném az első helyre. Azok, akik még a régi rendszerben, vagy negyvenöt után magángazdaként hozzászoktak a nehéz munkához, a közös gazdálkodás folyamán sem puhultak el, s ami a legfontosabb: mindenkinél jobban tudják becsülni azt, ami ma van. Persze, hozzáteszik, kihangsúlyozzák, hogy azelőtt milyen nehéz volt, és ez is jó, mert így a fiatalok élőszóból Ismerik meg az egykori paraszti sorsot, életet. Idősebbek elbeszéléseiből ismerem én is, hiszen koromnál fogva személyes emlékeim, élményeim nem lehetnek a régi világból. 0 Ha most egy más vidéken levő efsz vezetésével bíznák meg, elvállalná-e? Mit jelent az ön számára a Csallóköz, az itteni táj, az itteni emberek, az itteni föld? . Bogyai /.: — Ha feladatul adnák, bár szorongva, de elvállalnám, hiszen kommunista vagyok, meg kellene értenem, hogy másutt van rám szükség, hogy ezt kívánja a társadalmi érdek. Őszintén mondom azonban, hogy nem szívesen mennék más vidékre, mert nagyon szeretem a Csallóközt és az itteni embereket. Renczés S.: — Nehéz megválni egy olyan vidéktől, ahová az embert majdnem egy egész élet köti. Az itt szerzett tapasztalataimat vajon érvényesíteni tudnám-e egy merőben más adottságú vidéken is? Ebben még a legnagyobb önbizalommal rendelkező vezető sem lehet előre biztos. Mindenesetre ha érezném, hogy feltétlenül szükség van rám, elvállalnám. Andrássy S.: — Elvállalnám. Mindig is izgattak az új feladatok. Legalább megismerkednék az ottani helyzettel, feltételekkel, emberekkel. Különben is azt szokták mondani, hogy az „új seprű jól seper...”
