Irodalmi Szemle, 1975

1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Fogarassy László: Álló Gyula

Fogarassy László Álló Gyula Álló Gyula 1901. április 4-én született a csallóközi Csentőíán. Kilencgyermekes agrár­proletár családból származik. Édesapja napszámos volt, amolyan falusi ezermester, aki emellett kopjafát, kapufélfát és más egyebet is faragott és saját elképzelései szerint díszítette azokat. Állóék szegénységben, de tiszteséggel nevelték föl gyerekeiket. így nőtt fel a kis Álló Gyula is, akiből bizony nem nézett ki, hogy többre viszi majd test­véreinél és falusi pajtásainál. Sok gyermek rajzol a porba a libahajtó vesszővel, szén­nel a fehér házfalakra vagy iskolakönyvei tiszta lapjaira. Hogy édesanyja — akitől saját vallomása szerint a természet és a szép szeretetét tanulta — emiatt megrótta, az érthető volt. Egyszer az út porában megtalálta Magyar-Mannheimer Gusztáv egyik táj­képének a reprodukcióját, amely a szöveg tanúsága szerint a Tolnai Világlegxikon egyik kötetéből hullott ki és eredetije a velencei Modem Képtárban volt található. Ez volt Álló Gyula első találkozása a művészettel, s akkor született meg benne az elha­tározás, hogy festő lesz. Ama nevezetes lapot mindmáig megőrizte. Amikor kikerült a tanköteles sorból, munkába állott, hiszen nem volt pénz a tanítta­tására. Mivel azonban nem akart élete végéig napszámos maradni, kovácsinasnak ál­lott be, majd kazánfűtőnek s végül cséplőgépkezelőnek szegődött el. Innen került Gustáv Mallý pozsonyi festőiskolájába. A szlovák festőművész annyira meg volt elé­gedve magyar tanítványával, hogy arra bíztatta, jelentkezzen felvételi vizsgára a prágai Képzőművészeti Akadémián. Mallý nyilvánvalóan tudta, hogy a felvételhez nemcsak te­hetség, hanem érettségi bizonyítvány is kívántatik, erre azonban növendékét nem fi­gyelmeztette. Talán nem is tudta, hogy nincs érettségije. Bár felvételi vizsgája igen jól sikerült, az említett bizonyítvány hiányában nem vették fel. Miután távúton elvégezte a középiskolát a bécsi Képzőművészeti Főiskolán próbálkozott, André professzor osz­tályában. Sikerrel. Támogatói mecénások és a Szlovenszkói Országos Hivatal (Krajinský úrad] voltak. Kitűnő eredménnyel végzett André, majd Fahringer professzor tanítványa­ként. 1931-ben hosszabb tanulmányútra ment Németországba, Hollandiába és Francia- országba. Hazatérőben útját Bécsben megszakította, mert Johann Strauss városában hűséges és ragaszkodó szeretettel várta egy vonzó megjelenésű leányka, aki kész volt hozzá feleségül menni és követni őt Csallóközbe. Egy évig Cséfán éltek Álló Gyula szü­leinél, ahol a fiatalasszony szépen megtanult magyarul. Ezután a Püspökivel összeépült Szunyogdi községben házat és műtermet épített a már ismert művész. Itt és Vereknyé- nél kezdődik Csallóköz, ahonnan Álló Gyula előszeretettel merítette tájképtémáit. Aktív tagja lett a pozsonyi Képzőművészeti Egyesületnek és részt vett minden tárlaton. 1939- ben a Képzőművészeti Egyesületen belül megnyitotta festőiskoláját, amely hat évig mű­ködött. Több mint negyven tanítványával évente rendezett kiállítást. Közülük Vida Zol­tánt és a fiatalon elhunyt Sztrelkó Évát említhetjük meg. Érdemes kiemelni, hogy Álló Gyulának 1937. április 25-től május 2-ig Dunaszerdahe­lyen önálló kiállítása volt, ahol egyúttal a magyar festőművészet történetéről tartott előadást. A II. világháború után megszűnt a Képzőművészeti Egyesület. Álló Gyula, az Umelec­ká beseda slovenská tagjaként valamennyi Szlovákiában rendezett kiállításon részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom