Irodalmi Szemle, 1975

1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Püspöki Nagy Péter: Villa S. Marie — Zentmária — Somorja — Somerein — Šamorín

körét. Ez az elkülönülési folyamat a XIV. század végén már tagadhatatlan. A közben ismét felerősödő magyar lakosságnak saját temploma és papja van, s mintegy párhuzamosan közösséget alakít ki Szentmária mellett. Ezt az állapotot tükrözi az az 1390. évi okmány, amelyből már a Zenthmaria mellett kialakult magyar falu nevét Somorját (Samaria) is megismerhetjük.

Az ilyen jelenség nem szokatlan a középkorban. Esztergomban például megkülönböztették a Királyi várost és a Latin várost. A két város határozottan elkülönített városi igazgatással bírt (a latin városnak saját pecsétje is volt), mégis mindkettőt közös fal övezte. Ettől távolabb állt az esztergomi Érseki és a XIV. században kialakult Új- vagy Német város.26 Hasonló jelenséggel találkozunk Őbars (Starý Tekov) esetében is. A város mellett kialakult Csütörtökhely és Szombathely visszaköltöztetését az óvárosba Róbert Károly 1331-ben rendelte el.26a Az ilyen kétszer vagy többszörösen is elkülönült saját közigazgatással, sőt névvel bíró XII.—XIV. századi városias településekre további számos példát hozhatnánk fel.

Somorja esetében minderre nincs szükség, mert a fentebb elemzett 1390. évi oklevél egyértelműen bizonyítja, hogy a mai Somorja területén a XIV. század végén a Szent Mária mezőváros Mária plébániája mellett már létezett a szt. György plébánia is. Az utóbbit az oklevél világosan samarjainak — de Samaraia — mondja. A két település egyesítésére feltehetően 1415-ben került sor, amikor Zsigmond Somorját királyi város címmel ruházta fel. Ettől fogva mint már említettük a város a latin és magyar oklevelekben a Somorja nevet használta (lásd a többször idézett táblázatunkat). A város német neve továbbra is a régi magyar Zenthmaria név németes változata a Sendmarey maradt.27

Meg kell tehát vizsgálnunk, hogy mi volt az az ok, amely hatása folytán a régi Szent Mária név helyett a Somorja ~ Samarja elnevezés lett általánossá, és mi ennek a névnek az értelme?

A kérdés eldöntése előtt röviden meg kell ismerkednünk a Mária nevű lakott helyek és faluk tipológiájával. A Mária névvel képzett falunevekben három típust különböztetünk meg (a falvakat az 1898-as helységnévtár szerint közöljük):

A. Boldogasszony típus:

1. Boldogasszony: tanya Kom. vm. ~ telke Bihar vm.

2. Boldogasszonyfa: közs. Somogy és Vas vm. + Nemes Boldogasszonyfa Zala vm.

3. Boldogasszonyfalva: Alsó és Felső ~ Udvarhely vm.

4. Boldogfa: Pozsony, Zala vm. + Kő ~? Űralja ~?

5. Boldogfalva: Kisküküllő vm. + Kő ~ és Öralja Hunyad vm.

B. Szentmária:

1. Liptó és Túróc (Svätá Mara), szlovák

2. Zala vm. horvát

3. Zemplén vm., Bodrog ~, magyar

4. Heves vm. Torna ~, magyar

5. Kolozs vm., román + 5 tanya

26 Zolnay László: Az esztergomi latinusokról. Esztergom Évlapjai 1960. 155—167.

26a Győrffy György: Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. 432, 438, 478.

27 A 716. lapon közölt táblázatunkban megjelölt 1411 és 1434. évi okiraton kívül ezt az álláspontunkat egy további okirat is bizonyíthatná, mely szerint Zsigmond 1436-ban Somorját, zu deutsch Zenthmereyn elzálogosítja Albert hercegnek (Fejér: CD. X-7. 926.). Ipolyi az oklevelet a Fejérnél közölt rövid és nem eléggé világos kivonat alapján a csallóközi Somorjára vonatkoztatja (Arch. Közi. I. 1859. 131.). )ancsik ebben a kérdésben nem foglalt állást 318. lap.).

A kérdést az eredeti oklevél szöveg vizsgálata nélkül nem dönthetjük el. A nehézséget Somorjához fűzött földrajzi meghatározás okozza: „zu deuts Zenthmereyn am Fluss Sarwiz, uder I.eytha im Mosoner Cumitat” = németül Zenthmereyn a Sárvíz vagy Lajta folyó mellett, Moson megyében. Ez a meghatározás kétségtelenül helytelen. Pusztasomorja valóban Mosonmegye területén fekszik, de a Lajtától csaknem távolabb fekszik a csallóközi Somor- jánál. Viszont arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a Csallóközi Somorja a középkorban területének több mint egyharmad részével határos volt Mosonmegyével.