Irodalmi Szemle, 1975
1975/8 - Mészáros Károly: Búcsúzom a fűtől
4. Akkor tavasszal ... (Beszédvázlat egy gyűlésre] Kedves sporttársak! Engedjétek meg, hogy néhány gondolattal visszatérjek az elmúlt bajnoki idényre, s rámutassak néhány olyan tényezőre, amelyek sokat segíthetnének az előttünk álló feladatok megoldásában ... Mindenki tudja, hogy tavasszal közös csapatot alakítottunk: a báriak és a sülyiek a jövőben közösen küzdenek a bajnoki pontokért. Valójában már ősszel közös volt a csapat, csaknem fele-fele arányban játszottak a két faluból. Az őszi bevonulások úgy megtizedelték a csapatunkat, hogy a sülyiek nélkül aligha tudtuk volna felvenni a harcot. Viola, Farkas, Almássy és a Nagy-testvérek hűségesen jártak át hozzánk vasárnaponként ... Köszönjük nekik ... A csapat eredményei, bár a kiváltak helyébe néhány nagyon jő képességű játékos lépett, mégsem kényeztettek el bennünket túlságosan, ami ismét csak arra int, hogy időt kell nyernünk; csak a türelem mentheti meg a csapatot. Míg kialakul a csapatjáték, gördülékenyebbekké válnak a támadások ... Akkor tavasszal új játékosok jöttek át Sülyből. Ez késztetett bennünket arra, hogy hivatalosan is bejelentsük: közös csapat lettünk. Erős Jóska, az Inas, a régi bodaki, majd a későbbi bári-bodaki közös csapat kiválósága állt a csapat élére, s az ő játékosegyénisége, robusztus alkata még mindig magával ragadja a csapatot, a közönséget, s megtanít néhányatokat a győzni tudásra ... Mindenki érezte, hogy valami új van kialakulóban. Nagy lelkesedéssel vetettük magunkat a küzdelembe. Hogy mégsem alakult minden úgy, ahogy azt előre elképzeltük, annak megvan a magyarázata. Az erő: erőlködés, ha nem párosul szellemességgel, cél- tudatossággal; az akarás: kerékkötő, ha nem válik közös, kitartó, kemény akarattá. Nagy győzelmek és nagy kisiklások, jó és rossz játék váltakoztak, hétről hétre. Előt- tém természetesen világos volt: egy jó csapat kialakulásának első ismérve, hogy meglepetésekre képes. S mi akkor tavasszal: a meglepetések csapata voltunk! Akkor játszottunk jól, amikor senki sem várta, akkor kaptunk ki, amikor nem kellett volna. Meggyőződtem, hogy ezek az eredmények a véletlen művei. A véletlenre, az ösztönös- ségre építettünk. Ennek pedig csak egy ellenszere van: át kell váltanunk a tudatos cselekvésre. A játékosok nagy részét meg kell győznünk arról, hogy a labdát ne azért rúgja el, mert az rúgásra való, hanem a pillanat tizedrésze alatt döntse el: hova rúgja, miért rúgja el. Persze, kemény dió ez. Jómagamnak is tíz évbe telt, amíg felfogtam a csapatjáték lényegét. De akkor még az ösztönös tehetségből is meg lehetett élni. Ebben a mai, ádáz küzdelemben ez már kevés. Többet kell felmutatnunk... Ha pedig nincs módunk a kívánt oktató-nevelő munkára, s edzéseket Is csak hébe- hóba tartunk, amelyek a legtöbbször ugyancsak színvonal nélküliek, néhány kör futásból, beadások és kapura lövések gyakorlásából áll, akkor tanulni csak a tapasztalásból lehet. Ez azt jelenti, hogy mindenki egyénileg képezze magát. Figyeljen oda a játékra és annak tanulságaiból mindenki annyit vigyen el, amennyit csak elbír egyszerre. így tanulják nálunk már három évtizede a labdarúgást. Soha senki nem tanította a gyerekeket a labdarúgás tudományára, legtöbbjük mégis kiváló futballista lett... Csakhogy éppen a döntő időszakban — tizenöt—tizennyolc éves korukban — nem szentelünk nekik kellő figyelmet, nem irányítjuk őket tudatosan egy cél felé, s így lassan elmaradoznak a pálya mellől. Ahol viszont kitartó és szilárd csapatot akarnak, ott egyre tudatosabban foglalkoznak a kölyökcsapatokkal és Ifjúságiakkal... Mifelénk sohasem voltak erre kedvezőek a körülmények. Felszerelés a felnőtt csapatnak is csak szükségből került, s a fiatalok rendszerint a már elhasznált, elnyűtt dresszeket kapták, amely úgy állt rajtuk, mint egy bő lebernyeg. Idő, akarat és kitartás — ez jelenti a sikert. E három tényező nélkül sehová sem juthatunk el. Megvan-e mindenkiben? A feltett kérdésre önmagunkban keressük meg a választ. Aki megtalálta, döntsön. Az előttünk álló feladatok késztetnek bennünket a döntésekre. Mert a feladatok az utóbbi időben szokatlanul nagyok: megsokszorozódtak! A meglepetések csapatából csak úgy válhat ütőképes csapat, ha szabad időnket és egyéb kedvteléseinket áldozzuk rá. Döntse el mindenki, érdemes-e?
