Irodalmi Szemle, 1975
1975/7 - HAGYOMÁNY - Ág Tibor: Kéménd népzenei hagyományai
tes rendszer szerint tárolni az anyagot. Ennél a munkánál a rendszerzés közben, megfigyeléseket is végezhetünk. A népdal dallama és szövege szervesen kapcsolódik egymáshoz. Egyik sem teljes mű magában. Puszta szövegek feljegyzése néprajzi szempontból értéktelen. Megfigyelhetjük azonban, hogy egyes szövegek, más-más dallamokhoz kapcsolódnak. Érdemes tehát megfigyelni, „melyek az állandóan együttjáró, melyek a lazábban kapcsolódó, dallamcserélgető szövegek”. (Kodály: A magyar népzene) „Szükség van továbbá, többversszakos dalok új meg új megfigyelésére csoportos és egyes énekben: hogyan változik a dallam ritmusa versszakról versszakra. Változik-e ugyanazon szöveg mellett is, vagy állandó marad különböző szöveggel." (U. o.) „Megállapítandó: változik-e ismétléskor, vagy idővel ugyanazon énekes ajkán? Siándékosan-e, vagy öntudatlanul? Továbbterjedése jelent-e mindig változást? Mik a változatképződés körülményei, okai, törvényszerűségei?” (U. o.) Kodály Zoltán útmutatásai alapján sok olyan megfigyelést kellene végeznünk, melyek némi fényt derítenének a népdal életére, fejlődésére. A magyar népzene rendszerezésének alapelvét már kb. 50 évvel ezelőtt kidolgozták, s azóta a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának munkatársai továbbfejlesztették ezt. (Bartók Béla: A magyar népdal. Budapest 1924, Kodály Zoltán: A magyar népzene — A magyarság néprajza IV. köt. 1937.) A magyar népzene, csakúgy mint a műzene, vokális (szöveges) és instrumentális (hangszeres) zenéből áll. A hangszeres népi muzsika tulajdonképpen szöveges népdalok megszólaltatása népi hangszereken. A szöveges népzene, tehát a népdal legnagyobb része, négy dallamsorból álló strófikus szerkezetű dallamból áll. Kisebb része dallamkincsünknek — mint a gyermekjáték-dalok és egyes ősi szokásokhoz kapcsolódó dallamok — szerkezetileg nem sorokra, hanem ütempárokra tagolódik, s nincs kialakult szerkezete. A magyar népdalok strófikus szerkezetű dallamai három osztályba sorolhatók: A. a régi stílus B. az új stílus C. a vegyes osztály A zenei rendszerezésen kívül tartalom szerint is szokták csoportosítani a népdalokat. Ez azonban inkább abban az időben volt gyakorlatban, amikor a népdalokat még dallamuktól megfosztva publikálták. Az újabb publikációkban a zenei szempontok dominálnak. A Kéménden gyűjtött 150 népdal rendszerezésénél a strófikus dallamok három stíluscsoportja mellett külön tüntettük fel az ütempáros gyermekdalokat, népballadákat és a szokásokhoz kötött dallamokat. A 26 népballada strófikus szerkezetű és nagyobb része új stílusú vagy vegyes osztályba tartozó dallam. A szokásokhoz kapcsolódó dallamok Kéménden mind strófikus szerkezetűek. A gyűjtés ideje Régi st. Oj st. Vegyes Gyermek Ball. Szók. 1952 2 3 0 0 1967 5 23 11 0 0 0 1969 7 35 2 1 3 5 1971 13 32 15 1 13 2 Összesen 27 93 28 2 10 15 Itt feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy sem ez az írás, sem pedig a Kéménden gyűjtött zenei anyag, illetve az itt közreadott népdalok nem adhatnak teljes és átfogó képet Kéménd népzenei hagyományáról. Ahhoz alaposabb és hosszabb kutatómunkára lett volna szükség. Kodály Zoltán több írásában is felhívta a zenefólkloristák figyelmét a zenei monográfiák készítésének fontosságára: „... a legtanulságosabb volna egy-egy község teljes dallamtérképét, zenei életének minden részletére kiterjedő leírását, más- szóval zenei monográfiáját elkészíteni, akár önállóan, akár egy teljes községleírásba
