Irodalmi Szemle, 1975
1975/7 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Petőfi és a csehszlovákiai magyarság
alatt görnyedsz. Drága gyermekeid, hazánk reményei már bölcsőjüktől fogva a tudatlanság feneketlen örvényébe merülnek, s így felnőtt korukban sem látják meg soha a világosságot, sem saját javukat, sem a haza javát.” A beszéd elejétől végig keserű kritika és vád a hazai állapotok ellen, s bizonyára benne van Apáczainak saját meghurcoltatásán érzett elkeseredése is. Különösen élesen támadja a papságot, amely pedig fennhatóságot gyakorolt az iskolák felett, s ezért Apáczai további munkássága elé számtalan akadályt gördített. Ez a székfoglaló beköszöntő a gyulafehérvárinál is szenvedélyesebb és lendületesebb volt. Az írónak 1654-ben, Gyulafehérvárott két részből álló könyve jelent meg: Magyar Lo- gikácska, melyet a kicsindedek számára írt Apáczai Csere János, egy, a tudomány dolgában megkívántatott Tanáccsal egyetemben. A' Logikácska, az első magyar nyelvű filozófiai mű, szintén tankönyvnek készült. Előszavából, amelyet a kilencéves I. Rákóczi Ferenchez intézett, megtudjuk, hogy forrása a francia Ramus Logikája, s jórészt hasonlít az Enciklopédia II. és III. részében kifejtett gondolatokhoz. Az előszóban Apáczai hangsúlyozza, hogy a magyar elmaradottság oka az iskolarendszerben keresendő: „Ugyany- nyéra, hogy mikor más nemzet már fáradsági után jól meg is nyugutt, s magát bizonyos állapotra fogta, mi közülünk többen akkor kezdnek rettenetes nagy költséggel, megállapodott idejekkor idegen országokra tanulásnak okáért bujdosni. E gonosznak én a többi között három okait találván, tudniillik a jó, okos és hűséges tanítóknak, a jó tanítás módjának és végezetre a magyar nyelven írott könyveknek rettenetes szűk voltát, vékony tehetségem ... szerént nagy igyekezettel kívántam avagy csak egyiknek megelőzésére orvosságot keresni.” A Logikácskával egybekötött Tanács szépen sugározza nevelői etikáját. A mű forrása Joachimus Fortius (1479—1536) flamand humanista értekezése, melyet írónk dialógusokban dolgoz át, mint párbeszédet Fortius és egy elcsüggedt tanuló között. Fortius tanácsokat és módszertani utasításokat ad az elcsüggedt Ifjúnak a tudomány elsajátítására. Fortius művét két évvel előbb Komenský is közzétette Sárospatakon, ami azt bizonyítja, hogy az ő pedagógiai nézetei sokban megegyeztek Apáczaiéval. A nagy cseh pedagógusnak a magyarországi viszonyokat bíráló értekezései is hasonlítanak Apáczai beszédeihez. Komenský hatása ezekben az években már érződik a gyulafehérvári főiskolán is: előkészítik itt nyelvkönyveinek magyar nyelvű kiadását, s megvalósítják a dolgok és szavak párhuzamos oktatását. A két tudós világnézetének, pedagógiai módszerének, tudományos munkásságának rokonvonásairól külön tanulmányt lehetne írni. Apáczai további munkásságáról tudjuk, hogy supplicatiót írt Lórántffy Zsuzsannához, majd az új fejedelemhez, Barcsay Ákoshoz, s mindkettőtől támogatást nyert a kolozsvári kollégium számára. Tervezetet készített egy Akadémia felállítására is, de ezt megakadályozta Erdély tragikus bukása és a török pusztítás. A magyar tudomány és pedagógia első kiváló képviselője 34 éves korában hunyt el tüdőbajban. Életét a fáklyához szokás hasonlítani: míg másoknak világít, magát elhamvasztja. Turczel Lajos Petőfi és a csehszlovákiai magyarság (4) A születési centenárium megünneplése Petőfi százéves születési évfordulójának megünnepléséből 1922 végén és 1923 elején a csehszlovákiai magyarság minden rétege és intézménye kiverte részét. A kisebbségi társadalom politikai megoszlásáról hű tükörképet nyújtó sajtóban nem volt olyan orgánum, amely a maga módján és lehetősége szerint nem hódolt volna a nagy költő emlékének. Példaként az erősen bulvár jellegű Kassai Újságot lehet felhozni, amelyben 1922 novemberétől 1923 februárjáig közel harminc Petőfi-közlemény látott napvilágot (a költő versei, megemlékező cikkek, ünnepségekről szóló beszámolók stb.).
