Irodalmi Szemle, 1975
1975/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN (2.) - Tóth István: Ki volt Fulvia, Balassi Bálint utolsó szerelme
Ha a levél tartalmát vizsgáljuk, nemcsak az a feltűnő, hogy egész Nagyszombat félt Balassitól és embereitől, hanem az is, hogy az öt apáca közül egynek sikerült megszöknie akként, hogy napok múltával sem találták meg. Ebből a tényből könnyű levonni a következtetést: ennek az egynek az útja gondosan elő volt készítve Balassiék részéről. És spontán adódik a feltételezés: a megszöktetett apáca Fulvia volt. A hely (Pozsony és Nagyszombat) közelsége, a gyűrűküldés és a szöktetés idejének egybe- vágása (július hava) erősítik felfogásunkat. Csak így válik érthetővé Batthyány Ferenc gyűrűküldési szabódása, a küldés rejtélyessége. Még valamit! A költő érdekes, rejtélyeket kedvelő szokása volt egy, a barátai számára kitalált titkosírás, amelynek az volt a lényege, hogy az ábécé egymás utáni betűinek az A-tól az L-ig folytatólagosan a további betűk felelnek meg. Ekként számos akrosztilthonban, verssorkezdő betűben elrejtette vagy a saját ill. mások nevét, vagy valamiféle, a tartalomhoz tapadó kifejezést, szócskát. Ha az idézett epigramma verssorkezdő betűit áttesszük a titkosírás szerint: LAM = YMA — meglepő a szerelmes epigrammához nem illő yma (ima) szó. Szerintünk ez is Fulvia apáca voltára utal — méghozzá Balassi helyesírása szerinti szóval. Érdekesek ia versben a Fulviára vonatkozó szavak: tűz, éget, amelyeket ha metaforikus áttételükből kibontunk, a szöktetés módját juttatják eszünkbe: Most Fulvia éget... mert tüzén meggerjedtem. Hogy Fulvia melyik apácarendnek volt a tagja, könnyű volt megállapítanunk. Nagyszombatban ugyanis ebben az időben egyetlen egy apácakolostor volt csak. 1238-ban Magyarországon elsőnek itt alakult meg az Assisi Ferenc szabályait követő, ún. Klára- szűzek, klarisszák kis csapata. Nagyszombati kolostorukat az idők során többször is felgyújtották. Erre céloz a levél „esmég megötották” jelzése. Az 1593-ban kitört török háború következtében is sokat szenvedtek, s helyzetüket éppen ebben az évben még súlyosbította a Joó János levelében említett gyújtogatás és apáoaszöktetés. Ezek az esetek nem lehettek ritkák, mert pár évtizeddel később, 1652-ben Szunyogh Gáspár többedmagával fegyveresen betört ugyanebbe a kolostorba, hogy Jakusith János árváját, Zsuzsa nevű unokáját onnan kihozza. Balassi Bálint is Fulvia személyében tulajdonképpen saját rokonát szabadította ki a nagyszombati zárdából. Balassi ugyanis a nála hat évvel idősebb István nagybátyja házassága révén rokonságban állott a Batthyány családdal, amely rendkívüli módon kedvelte a klarisszákat. Balassi barátjának és rokonának, Batthyány Ferencnek és Poppel Lobkovicz Évának unokája, Julia- Anna is klarissza volt. A nagyanya hagyatékában olyan régi imakönyvet találtak, amelyet klarisszák írtak. (L. Lobkovicz-kódex!) Julia-Anna atyja még rohonci várát is felajánlotta a török elől odamenekült klarisszáknak. Tudunk arról is, hogy 1762-ben Batthyány Franciska már a pozsonyi klarisszák apátnője. Az előbb említett és most feltárt adatok azt valószínűsítik, hogy Fulvia klarissza is e családhoz tartozott. Személye kilétének bővebb pontosítása, annak megállapítása, hogy a rendkívül szerteágazó Batthyány családban kinek a lánya volt Fulvia, adatok hiányában már nem oldható meg. Ha a Fulvia nevet a Balassinál gyakori irodalmi névnek tekintjük, személye azonosítható volna Batthyány Ferencnek hajadon maradt Dóra húgával, vagy — ismerve a költőnek az asszonyok iránti vonzódását — az 1590- ben fiatalon elhunyt István nagybátyja megözvegyült Ilona feleségével. Minderre azonban nincs fogódzónk. Nagyszombatban és Pozsonyban utána néztünk a rendi levéltári anyagnak és a Joó-féle levélben említett Balassi-panaszbeadványnak, de eredménytelenül. Ügy véljük mégis, hogy a most feltárt pozsonyi levélnek Balassira vonatkozó, eddig ismeretlen adatai egyrészt hiányt pótló életrajzi vonatkozásokat tartalmaznak Balassi Bálint élete utolsó időszakából, másrészt közelebb visznek bennünket utolsó nagy szerelmi fellángolása személyének, a Fulvia-rejtélynek megoldásához. Az elmondottak alapján bizonyítottnak véljük, hogy a megszöktetett nagyszombati apáca klarissza volt (ebben az időben Nagyszombatban csak ez lehetett!), másrészt úgy gondoljuk, hogy Balassinak Batthyány Ferenchez intézett két Fulvia-levele, a Batthyány családnak klarissza-kapcsolatai, a levélküldés és az apácaszöktetés helyközelsége, az adekvát időpontok, Balassi rokonsága a Batthyány családdal, stb. mind olyan tényezők, amelyek Fulviának a Batthyány családhoz való tartozását dokumentálják. Az eddig a pozsonyi levéltárban lappangó Joó-levél segített föllebbenteni a fátylat a megoldhatatlannak vélt Fulvia-rejtélyről is.