Irodalmi Szemle, 1975
1975/5 - HAZAI VÁLÓSÁG - Koncsol László: A népi dallam modern és archaikus rétegeiről
lábával, Sárga lába, zuód e szárnya, Jaj be gyüngyen jár”. Kiskertem: belső birodalmam, szerelmem, életem; virágom egykori színe, a piros, a boldog szerelem volt; az őszi harmat: bánat; a gerle, aki a hervadt birodalomban sétál, a szeretőm; a sárga — ezt tudni kell — nem barátságos szín, s ha a madár lába sárga, ez baljós motívum. S valóban: a „gerlicéről” kiderül, hogy nem is gerle, hanem „fülemile”, más szóval a legény nem „A”, hanem „B”, vagyis a csalárdul két szeretőt tartó lány elszólta magát, s a „fülemüle” e keserű fölismerés birtokában nem hajlandó bemenni a lányhoz, hogy „aranyalmája” legyen. A palócság dalai keményebbek, jelképeik elszigetelten, klisészerűbben állnak a szövegben — egészében szikárabb, célratörőbb, tárgyszerűbb a palóc költészet a csángónál. Ügy is mondhatnánk, hogy a csángó költészet még izzó, képlékeny láva, a palóc — mint a jelképek magányos rögei mutatják — szilárdul, keményedik. A dallam Ha jól mértem föl a dallamok hangnemét, akkor 35 pentaton melódiát találunk a könyvben, ebből egy — a Mér’ nincs, mér’ nincs kezdősorú 154. számú dal — tiszta Zá-pentaton. További 23 dallam Zá-alapú ötfokúsága íž-ve 1, 5 dallamé pedig /i-vel bővül. Ide tartozik még egy íí-pienes ré-pentaton és egy ri-pienes mí-pentaton dallam. Az eol melódiák száma 24. Moll jellegű összesen a könyv 59 dallama. A dór rendszerű melódiák száma — a pentatonokéhoz hasonlóan — aránylag magas: 44 ilyen dallamot számoltam meg. A dúr jellegűek között nagyon kevés a dó-végű: ti nélkül csak egy ilyen található (a 73.], dúr rendszerű is csak 10 van, ebből kettő régi, nyolc új stílusú. A sző-végűek száma (mixolíd dallamok) már nagyobb: négy közülük régi, kilenc pedig új stílusú — összesen tizenhárom a számuk. Magas a kevert hangneműek száma: ha jól mértem föl, összesen 32 ilyen dallam került a gyűjteménybe, leginkább a régi stílusúak között (25 darab), míg az új stílusú dallamok között csak hét kevert hangnemű akad. Ügy látszik, a pentatónia {elolvadásának egyik fő útja palóc területen az ötfokú dallam átépítése fi-vel és /i-vel dór rendszerűvé, majd az utóbbi alkalmi módosítása (amolyan mozgó, — alterált érzékeny hang szerepében) /ó-vá. — Persze, az új, a dór rendszerben az eredeti Zá-pentaton /Z-jéből ti, já-jából tá lesz, és emelkedő hangsorban a módosítatlan ti a dó vezérhangja marad, míg ereszkedő hangsorban fá-vá módosul és a Zá ra vezeti rá felülről a melódiát. — Figyelemreméltó, hogy éppen a régi stílusú — pentaton alaprajzú — dallamok hangnemisége keveredik ilyen módon! Külön, még ezen belül is fölfigyeltem a Csúcsom községben lejegyzett dalok szinte egzotikusnak látszó jellegzetességeire. Három dallam bővített szekundjára, egy 7. fok nélküli eol dallamra (70. sz.), két mixolidra (lásd a 35. és a különösen szép 62. számú dallamot), négy, különböző pien-hangokkal bővült Zá-pentatonra (48, 53, 118, 123), illetve három dallam alterált fokaira és szokatlan sorfűzésére (1, 60, 68). Nem volna érdemes egy-egy község népzenei monográfiáját megszerkeszteni? — merül föl a kérdés az emberben. Dallam és szöveg kapcsolata A magyar népi dallam vagy a hangterjedelem legmagasabb pontjáról indul, vagy még az első sor végén oda ér föl. A dallam többi sora hullámzó süllyedés a zárlatig, amely rendszerint a dallam legmélyebb, vagy ha a 7. fok, illetve a reperkussziós 5. fok alulról megtámasztja az alaphangot, akkor a dallam egyik legmélyebb hangja. A magyar népdal a dallamnak e tanúbizonysága szerint magas érzelmi feszültségből pattan ki (ezt az állapotot fejezi ki maga az első sor), majd a dal több fokozaton aláereszkedik, s a zárlatban nyugvópontra jut. A magyar népi dallam lelki funkciója ezek szerint az érzelmi-tudati feszültség levezetése volna. Az első huszonkét dallam futólagos vizsgálatából az derült ki, hogy 19 dal első sorában, rendszerint a sor végén, fölmenő kvart ugrást találunk. Az első sor rendszerint egész dallamvonalában emelkedik, s ezt az irányt hangsúlyozza a mozgósító — riasztó, figyelmeztető, fölkiáltó — zenei funkciójú felső kvart ugrás. A négysoros dallamok második sora — ha nem az első sort ismétli meg — válaszul az első sor emelkedésére alászáll, és a dal ambitusának közepe táján állapodik meg; ritkábban a harmadik, gyakrabban az 5. fokon. így az első sor izgatott zenei fölhívására tárgyilagosabb közlés felel. A harmadik sor vonalvezetése rendszerint
