Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Mácza Mihály: Az 1929—1933-as évek világgazdasági válságának szociális hatása Komáromban és vidékén

az üzem kapacitásának teljes kihasználását. A termelést hátráltatta a gyárban 1930. november 24-én keletkezett tűzvész, amely elpusztította a gépműhelyt és megrongálta az azzal szomszédos épületeket is.18 Gyakoriak az elbocsátások, a munkások jelentős hányada csupán heti 5,4, vagy még kevesebb napot dolgozhat.'9 A legalacsonyabb a foglalkoztatottság az 1933-as év elején, amikor országos viszonylatban is a mélyponton állt.

A dohánybeváltó idényben 800—900 munkást foglalkoztatott, 1933-ban csupán 400-at20 és a munka idényjellege az ott dolgozóknak is csak nagyon bizonytalan megélhetést biztosított.

Munkahiány miatt Komáromnak és vidékének kisüzemei is egyre több munkást, iparossegédet bocsátottak el. Az 1931-es rossz termés után a vidék malmainak alkalmazottai is kereset nélkül maradtak. 1931. június 7-én leégett a tanyi lenfeldolgozó üzem, ezzel 61 családfenntartó veszítette el kenyerét.21

A munkásság vásárlóerejének nagyfokú csökkenése a vidék számos kiskereskedőjét és kisiparosát is megfosztotta megélhetésétől. Komáromban pl. már 1930 novemberében hat nap alatt 6 kereskedő jelentett csődöt.22 A kisiparosok kénytelenek visszaadni iparengedélyüket, mert annyit sem keresnek, hogy az adót megfizethessék.23 A szegényebbek teljesen proletarizálódnak. Pl. 15 kamocsai kisiparos (2 szabó, 2 asztalos, 2 kovács, 1 borbély, 2 csizmadia, 1 bognár, 1 szobafestő, 1 hentes, 2 kőműves, egynek nincs megjelölve a foglalkozása) a járási hivatalhoz folyamodva segélyért 1933. március 1-i kérvényében többek között ezt írja: „Munkahiány miatt ínségben vagyunk és napszámos munkához is csak ritkán jutunk.”24 Jelentős munkanélküliség volt az értelmiség körében is, amit szintén egy példával illusztrálhatunk: a Komárom város tanácsa által

1932-ben 4 kishivatalnoki állásra meghirdetett pályázatra 125 munkanélküli pályázó jelentkezett.25

A hivatalos megállapítások szerint Komáromban már 1930 májusában mintegy 2000 munkanélküli volt, többnyire segédmunkások.26 A járási és városi közigazgatási szervek a munkanélküliek megmozdulásaitól tartva, szorgalmazták ugyan a közmunkák megindítását, de azok pénzhiány miatt csak megkésve és a tervezettnél sokkal kisebb mértékben valósultak meg. 1930-ban a város kiköveztette a Vársor, a Zámory és a Thaly Kálmán uitcát; 1931-ben csatornázási munkálatok folytak a város több utcájában (Eötvös, Citrom, Szent János, Rozmaring utcában és a Temetősoron), az év vége felé rendezték a Kórház- és a Deák utca burkolatát, ezen kívül a város piaci árucsarnokokat építtetett a Duna-parton és a Kossuth téren, valamint orvosi rendelőt Partosújtelepen. Az 1932—

1933-as években a városi kórház tüdőpavilonja épült állami szubvenció segítségével. A hosszas tervezgetés ellenére nem valósult meg a városi mozi és az új vágóhíd építése.26

18 Komáromi Lapok, 51. évf. 140. sz. A tűzvész okozta kárt a biztosító megtérítette, a megrongálódott épületeket kijavították.

19 Doc. Dr. Filip Holka CSc., i. n«., 76. 1.

20 Komáromi Lapok, 54. évf. 3. sz.

21 A leégett lengyár munkásai 1931. VI. 31-én a Komáromi Járási Hivatalhoz intézett segélykérelmükben helyzetüket a következőképp írják le: „A gyár állandó munkásai lévén, mező- gazdasági munkával nem foglalkozhattunk. A mai nagy munkanélküliségben elhelyezkedni nem tudunk, hiszen még a mezőgazdasági munkások közül is többen munka nélkül vannak. Aratásunk nincs. Kenyerünket minden évben a lengyárnál kerestük meg. Most ettől elestünk. Nincs semmink, sőt már most is a legnagyobb nyomornak vagyunk kitéve. Segélyért fordultunk a községhez. Községünk azonban nem tud minket segíteni, mert a község költségvetésében e címen fedezet nincs, de még a község pénztárában pénz sincs, amiből csak némi rendkívüli segélyt is tudna folyósítani . . .” — OA Komárno, fond OÚK 11948/1931 adm.

22 Komáromi Lapok, 51. évf. 133. sz.

23 A levéltári anyagban található számos hasonló bejelentés közül idézünk egyet a helyzet illusztrálására: „Alulírott Péntek Lajos, komárnói lakos Rákóczi út 31. sz. tisztelettel bejelentem, hogy a komárnói I. fokú iparhatóságtól 1904. május 15-én A-15 iparlajstrom szám alatt nyert iparigazolvány alapján gyakorolt bognár ipart munkahiány miatt ideiglenesen szüneteltetem. Komárno, 1931. okt. 1-én” — OA Komárno, fond OŰK 18118/1931 adm.

24 OA Komárno, fond OŰK 5075/1933 adm.

25 Komáromi Lapok, 53. évf. 95. sz.

28 OA Komárno, fond OŰK 12719/1930 idm., 9110/1934 adm.; Komáromi Lapok, 53. évf. 3. sz., 55. évf. számai.