Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Ág Tibor: Négysoros régi stílusú népdalok változatai a mar-celházi gyermekdalokban

Ág Tibor

négysoros régi stílusú népdalok változatai a marcelházi gyermekdalokban

„Aki szereti a magyar népet, leghamarabb a gyermekeken át fogja megszeretni, amint e játékok varázslatos kaleidoszkópjából felé sugárzó, s a pajkos hetykeségtől gyengéd ellágyulásig váltakozó száz arcát figyeli és megismeri.” [Kodálu Zoltán: A magyar népzene tára

1. Előszó XIV. 1.)

Népzenei gyűjtőmunkám során elsősorban a felnőttek dallamkincsét gyűjtöttem. Ezen belül is a régi stílusú ereszkedő dallamok után kutattam a legintenzivebben. Sajnos, ezek már csak az emlékezet legmélyében élnek, s felkutatásuk egyre nehezebb feladat elé állítja ia gyűjtőt. Vannak hagyományőrző vidékek, ahol még él a régi stílus, de a legtöbb helyen már az idősebb korosztály sem ismeri.

Komárom környéke népzenei szempontból nem tartozik a különösen érdekes tájegységekhez. A régi stílus emlékeit is csak halványan őrzik. Ilyen esetben a gyűjtő, ha az új stílusú népdalok között sem talál érdekes változatokat, a népdal más műfajai felé fordul. A népszokások dallamai, valamint a gyermekdalok sok esetben rejtegetnek archaikus elemeket. így történt 1973 februárjában, marcelházi gyűjtésem során is. A felnőttek dallamanyagában nem találtam régi stílusú népdalokat, az új stílusúak is nagyrészt közismertek voltak. Amikor a népszokásokról kezdtem érdeklődni — adatközlőim mind idősebb asszonyok voltak —, elsőnek a böjti leánytánc jutott az eszükbe. A század elején még szokásban volt, hogy serdülő lányok ia falu főutcáján végigmenve járták ezt a sortáncot. Hasonló böjti leánytánc a martosi pilikézés, melynek dallamát és leírását a magyar népzene tára I. kötetében is megtaláljuk. (1125 sz. Manga János gyűjtötte 1942-ben Martosan). Marcelházi adatközlőim így mondták el a tánc menetét: „Egymás kézit fogtuk és aztat Ineketük, hogy Bújj, bújj ződ ág, amikor oda értük, hogy Behajtották a lúdamot, föltettük a kezüköt, a lányok akik a végin vótak mentek előre. Akkor körbe álltunk az utcán, arra táncútunk, hogy Az árgyélus kis madár...” Ennyit mondtak a tánc menetéről. De nézzük meg a dallamfűzért.

Dallama rendkívül érdekes. Ütempáros gyermekdalok és négysoros strofikus népdalok füzére. Tulajdonképpen hat részre tagolódik.

1. Bújj, bújj, zöld ág... mint különálló gyermekdalt is ismerjük.

2. Behajtották a lúdamot... „A gúnaras lány” címen ismert, s a balladakiadványokban is közölt dal.

3. Az árgyélus kis madár... Komárom környékén a legközismertebb lakodalmi dalok közé tartozik. Számtalan változatban él a felnőttek dallamvilágában.

4. Hajdú volnék szeretnélek... dallama négysoros strofikus szerkezetű ereszkedő dallam. Változatát lakodalmakban szokták énekelni „Ez az asszony de szép asszony” kezdetű szövegre, amely valószínűleg „illetlen” szövege miatt nem került be eddig a gyűjteményekbe. (Lám a gyermekdalokban megtaláljuk az archaikusabb szövegét.)