Irodalmi Szemle, 1975
1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Kecskés László: A Komárom környéki halászat
1557 319 , 27 — 58 Frt. 1558 393 , 15 „ — — 1559 32 , 30 — — 1560 486 , 33 — ■ 6 Frt. 43 dénár 1562 676 , 14 — — . 1566 — — 166 Frt. 20 dénár — 1567 238 , 45 23 „ — 1571 — — co in CM — 157 2 — — 34 „ — 1573 in , 93 17 „ 30 „ — 1575 87 30 60 „ 97 „ — 1576 — — 91 „ 48 „ — Az adatok, amelyeket a megmaradt egykori számadásokból vettünk, nem nyújtanak, nem is nyújthatnak teljes képet. Arra azonban jók, hogy tájékoztassanak, alapot adjanak az összehasonlításra s egy negyedszázad eme területéről használható információkat szolgáltassanak. A számadásokban cégék karbantartása címszó alatt kizárólag az aszódi cége költségei szerepelnek. Azt is elárulják az adatok, hogy ezt a nagyszerű vizafogó alkalmatosságot 400 cölöp alkotta. Halak vásárlására oly években került sor, amikor az udvar haligényét a vártartomány saját fogással nem tudta kielégíteni. Ilyenkor készpénzért, máshonnan vették a vizákat.41 A halászok a részükre meghagyott halakat vagy halkereskedőknek adták el, vagy pedig maguk értékesítették a piacon. Halászélet a török háborúk befejezése után A törököknek az országból való kiűzése nem hozta meg a régóta várt nyugalmat, mert megkezdődött a kuruc háborúk időszaka. Ennek során az 1703-as és 1704-es évek fordulóján a kuruc csapatok körülzárták Komáromot. A várat őrző német katonák és az ostromló kuruc sereg közé ékelt komáromiak nehéz helyzetbe kerüLtek. Szívük a kurucokhoz húzott, a várbástyán a város ellen szegezett ágyú azonban józan belátásra bírta čKet. Követeik útján érintkezésbe léptek Bercsényi Miklós kuruc fővezérrel, aki megértette helyzetüket, és lemondott az ostromról, megmentve ezen várost a biztos pusztulástól. Hálás is volt Komárom Bercsényinek, s ezt többek között vizák küldésével kimutatta. 1706 márciusában a városi tanács a következőket írta a kuruc fővezérnek: „Méltóságos .Főgenerális, nekünk Kegyelmes Urunk. Hogy hamarébb alkalmatossággal halakkal nem udvarolhattunk Excelenciádnak, alázatosan kérjük, ne udvariatlanságunk, hanem az vizek apályának tulajdonítani méltoztassék. Ez mostani alkalmatossággal pedig kedveskedvén egy db vizával, ajánljuk is mélly alázatossággal Méltóságos úri gratiájába Exce- .lenciádnak magunkat.”*2 A májusi jó vizafogásból is jutott Bercsényi asztalára. A komáromiak a fejedelemről, Rákóczi Ferencről sem feledkeztek meg, amint azt egy fennmaradt levél bizonyítja: „Méltóságos Fejedelöm, Kegyelmes Ur! Megh értvén Fejedelemségödnek e tájon való _szerencsés ell érközését, ell nem mulathattuk egy kis vizával (ezönn alkalmatosságh által) alázatossan udvarolnunk .. .”43 Számos feljegyzés tanúskodik arról, hogy a kurucok asztaláról ebben az időben nem hiányzott a hal.44 41 Alapy Gyula dr.: 85—98. old. 42 Herman Ottó: I. m. 447—448. old. 43 Alapy Gyula dr.: I. m. 137. old.-44 Uo. 138. old.
