Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Kecskés László: A Komárom környéki halászat

A viza A Komárom környékén kialakított tanyák, vejszék és cégék nagy részének halász­zsákmánya a vártartomány jövedelmét gyarapította, ezzel szemben a kifogott halak egy bizonyos részét be kellett szolgáltatni a királyi udvarnak.2* Az 1305-ben kelt oklevél a halak értékesítéséről szolgáltat érdekes adatokat. E szerint az összes halak vámja, „amelyet a Vág torkolata felett és a Dunának Esztergom vagy Buda felé vivő részében, akár hajókban, akár haltartókban, úgy a hetivásár, mint más napokon eladnak”, a komáromi domonkosrendi szerzeteseknek Mária tiszteletére emelt templomát illeti. A vám mértéke 12 dénár, illetve két hal volt, kivéve a vizákat és a szekereken elszál­lított halakat. A vám alól mentesek voltak a német halkereskedők is (pisciferes Teuto- nici), akiket magyarul lemleteseknek neveztek. A temletesek a komáromi halpiacon vásárolták össze a halakat, utána besózták, végül más városok piacára szállítva el­adták őket.24 Halászélet a török háborűk alatt A török háborúk másfél évszázada alatt lényegesen megváltoztak Komárom környé­kének halászati viszonyai. A Duna déli partján szinte mindvégig, a Vág-Duna keleti partján is hosszú időn át a török volt az úr, itt tehát a halászat vagy teljesen lehe­tetlen, vagy erősen kockázatos volt. A halászterület tehát nagymértékben lecsökkent, ezzel szemben a halak iránti kereslet jelentősen nőtt. Rengeteg haLat fogyasztott a vár hadilétszámra emelt állandó hely­őrsége és még többet a császári hadsereg Komárom környékére gyakran összevont hatalmas egységei. Ebből az időből bőséges írásbeli anyag áll rendelkezésünkre, melyekből megismerhet­jük a halászéletet, sőt annak számos részletét is. A halászai módja és eszközei nem változtak, de súlyossá váltak a halászok életkörül­ményei. Buda helyett Bécsből kormányozták az országot, a várban pedig idegen érde­keket szolgáló császári várparancsnokok voltak az urak, akik törvényes és törvénytelen eszközökkel mindent kipréseltek Komárom lakosaiból, amit csak lehetett. Vizahalászat Komárom halászainak legértékesebb zsákmánya a magyarországi vizek óriáshala, a viza volt. A viza a halászok nyelvén őrhal, a Fekete-tengerben honos. A Duna szabályozásáig évente kétszer, márciusitól május végéig és augusztustól decemberig vonult végig a Du­nán és mellékfolyóin. 7—8 métermázsányira is megnő, de nem ritka a 10 mázsás pél­dány sem. 1575. január 1-én Dunaalmáson tíz és fél mázsás vizát fogtak. A húsa rend­kívül ízletes, ikrája és hólyagja keresett. Halászata különleges előkészületeket, bátorságot, erőt és ügyességet igénylő, látvá­nyos, izgalmas és veszélyes műveletsorozat volt. A vizákat, cégék, viagy kerítőhálók segítségével fogták. A cégehalászat első művelete a cégének kellő időben való elkészítése, vagy a már meglevő cégék kijavítása volt. A cölöpsort, melynek közeit vesszőfonatokkal töltötték ki, 23 Alapy Gyula dr.: I. m. 77. old. 2* öo. 30—37. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom