Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Kecskés László: A Komárom környéki halászat

E tájnak a halászattal való szoros kapcsolatára utalnak a Komárom körüli helységnevek: lány (Tanya), Gadóc, Harcsás, Halas, Keszegfalva, továbbá egyes régi komáromi családnevek: Halász, Csukás, Viza, Gadócz, Kárász, Czompó, Keszeg, Halasy.2 A szájhagyomány megőrizte egy ősi komáromi családnév keletkezését. Vöröss Jánosné Zetényi Csukás Eszter (született 1850-ben Komáromban) ezt így mesélte el: Valamikor nagyon régen egy komáromi ember a Dunán ladikban ülve halászott. Egy kifogott jókora csuka hirtelen kivágta magát a hálóból, és a kalapja széles karimájára esett. Ettől kezdve a komáromiak Csukásnak nevezték.

Komárom és környéke halászéletéről számos adatot őriztek meg okleveleink is, melyek közül párat megemlítünk.

A táj halbőségét bizonyítja a legrégebbi, 1. István király által 1001-ben kiadott, halászattal kapcsolatos oklevél, mert a benne felsorolt 9 halászóhely (piscationes) közül,

2 Komárom környékére esik. Ezek: Fizeg és lVág (Fizcg-tő — Füzitő, Vág folyó.)5

I. Géza, egy 1075-ben kelt oklevelében a Vág torkolatánál halászóhelyet, Zsitvatőn pedig 11 halászt adományoz a garamszentbenedeki apátságnak.4

I. László uralkodása idején Dávid herceg Aranyoson 5 dunai halásztanyát juttatott a tihanyi bencés apátság részére.5

1260-ban Machariás testvére, István kap IV. Bélától birtokot és halászati jogot Wérl falunál,6

Komárom és közvetlen környékének számos halászóhelyét sorolja fel egy 1383-ban kelt oklevél. A felsorolás közben a Vág-Dunán egy vizafogó cégéről (quedam clausura seu captura piscium, vulgo zegye vooata) is történik említés.7

1387-ben Lackfi István nádor, a komáromi vártartományhoz tartozó helységek között átveszi Komáromot, Halast, Rév-Komáromot és Szőnyt. Ez az okmány kiemeli a Dunának, a Vágnak és egyéb vizeknek a várhoz tartozó halászati jogát is. A halászóvizeket és helyeket Tonya (tanya), Weiz (vejsze) és Zegge (céga) néven említi.8 1407-ben a koppánmonostori apát panaszt emel az őrsi Czudarok ellen, mert az apátság halastavainak zsilipjeit lerombolták.9

Zsigmond király 1429-ben Marczelházi Posár Miklósnak ítéli a halászati jogot a Zsitva mindkét partján, a vérti határjelektől az izsai határjelekig.10

Erzsébet királyasszony 1438. december 18-án a következőket írja a komáromi várnagynak: .. Comaron városunkban az elmúlt őszön halastavakat és vizafogókat, melyeket közönségesen Zegge néven neveznek, állítottunk a várhoz tartozó Dunán, a királyi és királynői halászat céljaira .. ”n

Az 1518. évi országgyűlés egyik végzése Komáromot (Tatával és Munkáccsal együtt) a királyi konyhának vizával és tokkal való ellátására kötelezte,12

1519-ben Korláthkeőy Péter komáromi várkapitány erőszakkal elfoglalta a füssi nemesek halastavát és a Miiér patakban három halászóhelyét.1-3

Halásztanyák

Ha a felsorolt okmányok tartalmát kiegészítjük a középkorból fennmaradt egyéb okmányok és feljegyzések tartalmával, a középkor halászatáról az alábbi kép bontakozik ki előttünk:

2 Herman Ottó: A magyar halászat könyve. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest,

1887. 440—441. old.

3 Uo. 90. old.

* Alapy Gyula dr.: A csallóközi halászat története. Spitzer Sándor, Komárom. 1933. 5. old.

5 Uo. 5. old.

6 Uo. 21. old.

7 Uo. 57—61. old.

8 Uo. 70. old.

9 Uo. 54. old.

10 Uo. 44. old.

11 Uo. 71. old.

12 Uo. 74. old.

13 Uo. 49. old.