Irodalmi Szemle, 1975

1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Taliga István: Bény — a volt premontrei templom

Ugyancsak fontolóra kell vennünk, hogy a birtokszerzés a X. században is politikai és gazdasági érdemek illetve képességek függvénye volt. Kevésbé valószínű tehát, hogy az általunk vizsgált viszonylag kis területen, megközelítőleg azonos időszakban kizárólagosan csak állatnevet viselő birtokosok jelennének meg. A kérdéses nevek néhányá- nak a melléktónusa (Libád, Szamárd) és a birtokszerzés körülményei kizárják azt a lehetőséget, hogy tárgyalt helyneveink személynevekből erednének.

Állatnevekből képzett helyneveink tehát egyik sajátos csoportját képezik honfoglaláskori helynévadó gyakorlatunknak. Egyben azt is bizonyítják, hogy helynévalkotó eszközeink már a X. században is változatos megoldásokat nyújtottak a kialakulófélben levő állandó települések megjelölésében. A puszta személynevek és a térszíni formák helynévi alkalmazása mellett az állatnevek is szerephez jutottak.

E korai helynévtípusunk vizsgálata nem kevésbé értékes adatokat nyújthat településrendszerünk kialakulásának korai körülményeihez. Esetenként a nyelvtörténet és a történelmi segédtudományok eszközeinek a segítségével még legrégibb falvaink keletkezési idejét, sőt etnográfiai jellegét is meghatározhatjuk. Ez az utóbbi lehetőség észszerű alkalmazás mellett értékes adatokat nyújthat őstörténetünknek arra a korszakára nézve, amely még nem vizsgálható az okleveles anyag segítségével.

A Garam alsó folyása vidékén fekvő állatnevekből eredő földrajzi nevek vizsgálata közelebbi és konkrét bepillantást engedett a kérdéses terület honfoglaláskorabeli körülményeinek a hátterébe. Föltárt ismereteink segítségével s talán még néhány további •eszközzel más hozzáférhetetlen események lényegére is világot vethetünk.

Gerstner István: Falurészlet (olaj]