Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Taliga István: Bény — a volt premontrei templom
III. tábla. A kakas és a tyúk szó hangzása a X. századi szláv nyelvekben nyelv kakas tyúk 1. ősszláv kokotö/kurö kokošb 2. óegyháziszláv kokotö kokošô 3. szerbhorvát kőkot kôkoš 4. szlovén kokót kokóš 5. régi orosz kokotö kokošô 6. óbolgár kurö kokoš 7. ča-horvát nyelvjárás petéh61 8. ócseh kohout/kokot slepice kohút62 kokoš-ritkán i ■ i (szlovák] kura-ritkán A táblázat alapján egyértelműen felismerhetjük, hogy a X. századi szláv nyelvekben a kakas értelemben egységesen használt kokot szóalaktól csupán az ócseh, az őbolgár meg a kaj-horvát nyelvjárás tér el. Az ócseh nyelvben nyilvánvalóan az óegyháziszláv nyelv befolyására tűnt föl helyenként a kokot = kakas szó. Az eredeti cseh kohout szavat azonban ez a befolyás nem volt képes a használatból kiszorítani, sőt ma már kizárólagosan csak a kohout szó van használatban. Ez utóbbi változatot — nyilván átvétel útján — használja a szlovák nyelv is. A kurb sző esetében nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy az ősszláv nyelv kokot szavának egyik szinonimája volt-e, vagy kizárólagosan óbolgár eredetű. Tekintettel arra, hogy a X. században más olyan szláv nyelv nem volt, amelyből a kurb sző kikerülhetett volna, indokoltan állíthatjuk, hogy Kural helynevünk az óbolgár kurb szóból ered. A helynév keletkezési idejét nem lehet a honfoglalás koránál távolabb helyezni, mert a helynév tipológiája magyar bázisra épül. A magyar bázis tényét az a körülmény igazolja, hogy az állatnévből képzett tíz Garam-vidéki falunév közül csupán kettő nem épül magyar szóra. Százalékban kifejezve mindössze 20 % esik a szláv alapú nevekre. Ez az arány még jobban csökken, ha a Macskás meg a Farkas pusztát Is beszámítjuk mint állatnévből képzett földrajzi neveket. (Ez esetben a szláv elem 16,6 %-ra csökken. Nyelvtudományi eszközeink Kural helynevünk óbolgár eredete mellett tanúskodnak. Anonymus krónikájának egyszer már felhasznált idézete (239. lap), amely szerint Taksony fejedelem idejében több helyen bolgárok telepedtek meg, ezt a következtetést végérvényesen hitelesíti. Ez a történelmi bizonyítékkal is alátámasztott névtudományi következtetés megerősíti azt a megállapítást, hogy állatnevekből képzett faluneveink a X. században keletkeztek. Tekintettel arra, hogy az Anonymusnál szereplő bolgár jövevények Taksony fejedelem korában jelentek meg, Kural helynevünk keletkezését 950—970 közé kell helyeztünk. Párkány régi nevének — mely már 1075-ben Kokot alakban bukkan föl,63 keletkezési korát meghatározni Kúráihoz viszonyítva sokkal nehezebb. Ebben az esetben a 3. táblázatunkban foglalt minden X. századi szláv nyelv számbavehető az őbolgár nyelv kivételével. A helynév eredetére nézve, akár szláv telepesek névadásáról volna sző, akár szláv jövevényszó magyar felhasználásáról, csupán annak alapján foglalhatunk állást, ha megvizsgáljuk, hogy a számbavehető nyelvterületeken milyen arányban szerepel a kakat 81 Melich: Nyelvünk szláv jövevényei, 19. 82 A szlovák nyelv „hímvessző” értelemben ismeri a „kokot" szót. 65 Marslna: CDES I. 55, 35.
