Irodalmi Szemle, 1975

1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Taliga István: Bény — a volt premontrei templom

Hongfoglaláskori helyneveink kérdéseivel Melich János foglalkozott. Szerinte a legrégibb helyneveink a térszíni formák neviből és a személynevekből keletkeztek. Az állatneveket ugyan kiemelve nem említette, de a honfoglaláskori helynevek képzőit elemezve, azokat is besorolta a példatárába:-d képzővel = Nyárád, Borsod, Szilád, Árpád-gy képzővel = Egregy, Füzegy, Somogy, Szilágy -s képzővel = fövenyes, köves, ölyves -m, -n képzővel = Tühütüm, Tétény, Appony, Abony52

Állatnevekből alkotott Garam menti helyneveink jelentős része -d képzővel alakult, vagy képző nélkül áll. Mindkét változat tehát — mind Melich, mind Kniezsa alapján a honfoglalás korába tehető.

A helynévadó gyakorlatra koronként általában két-három szemléleti irány is hatott. Ez a jelenség a Bény nemzetség szállásterületének helyneveinél is érvényesül. Ezért a vizsgálat tárgyát képező területen az állatnevekre visszavezethető faluneveken kívül még jónéhány -d, -s és -n képzővel alakított helynévvel is találkozunk: Arad (ma puszta Nová Vieska határában], Ebed (Obid), Farnad (Farná), Iklad (puszta Farnad határában), Kéménd (Kamenín), Kicsind (Malá nad Hronom), Kövesd (Kamenioa), Kaparás (puszta Sárkány határában), Kengyeles (major Muzsla határában), Macskás (Diva határában), Szögyén (Svodín), Nagyölved (V. Ludince), Páld (Pavlová), Sárkány (Šarkan).

A helynévképzőkre épített kronológia bizonysága szerint ezek a helynevek túlnyomó- részben a X. század folyamán, részben pedig a XI. század elején keletkeznek.

További következtetések levonása előtt közelebbről is meg kell vizsgálnunk a Párkány közelében fekvő Farnad helynevünket (ma Farná). Ez a falunév szláv eredetű, mint ezt Stanislavnál is helyesen olvassuk: „Farnad: Fúrnod 1156. Farná a fara (=plébánia)- ból, ilyen szó nincs a magyar nyelvben.”5* Megjegyezzük viszont, hogy a kérdéses esetben a Farná (szó szerint Plébániafalva, értelme szerint Egyházashely) ez a szláv alapú helynév magyar helynévképzővel bír (-d). Tekintettel a helynév kétségtelen értelmére (Egyházashely), keletkezésének korát nem tehetjük a kereszténység rendszeres elterjedése — az első egyházas helyek kialakulása — előtti időre. Az a tény, hogy

I. István király már az uralkodásának elején püspökségeket alapított, sőt elrendelte, hogy „minden tíz falu templomot építsen”54, arra enged következtetni, hogy a kereszténység alapjai az 1000 körüli Magyarországon már megvoltak. Mindebből az is következik, hogy már korábban is léteztek templomos helyek, melyek ritkaságuknál fogva a helynévadásra indokoltan hatást gyakorolhattak. Ha a templomos helyek megjelenésének idejét — néhány frankkori maradvány lehetőségétől eltekintve — csak nagyon szűkösen szabnánk meg, még akkor is Géza fejedelem megkeresztelését kell a valószínű alsó időhatárnak tekintenünk. Időrendi szempontból ez annyit jelentene, hogy a farnadi templomos hely 974 után és 1038 előtt keletkezett. A feltételezett időkeret történelmi hátterében komoly érvként jelenik meg a keresztény kultúrát befogadó fejedelmi székhely, Esztergom közelsége. Nyilvánvaló, hogy a templomépítős helye általában már az építkezés idején jelentősebb település volt. A templomokat rendszerint a falvakban építették; ezt I. László király törvényéből sejthetjük, amely megtiltja, hogy a falu

— nyilván még a téli és nyári szállások közt mozgó lakóival — elköltözzön a templomtól.55 Ez a meggondolás pedig azt jelenti, hogy a Farnad falunév a kérdéses helység újabb neve, amely már a falu egyházashely jellegére utal — lévén ez a X—XI. század fordulóján még nagyon sajátos jellemző —, amely egy korábbi, ősi falunevet váltott fel.

52 Melich: A honfoglaláskori Magyarország 11.

53 Stanislav: Slovenský juh ... I. 371.

54 Decretorum Liber II. Cap. 34.

55 Decretorum Liber I. Titulus 19.: „Ha valamely falu népe elhagyván az ő templomát, más helyre költözik, a püspök hatalma és a király parancsolatja kényszerítse visszaszállni oda, ahonnan eltávozott.”