Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Sidó Zoltán: A kéméndi női viselet
Menyecske régebbi hosszabb viseletben. Piros csizma Vállán és derekán „tilangli” van átkötve Sidó Zoltán a kéméndi női viselet A lábbeli. Nyáron a nők, úgy mint a többi faluban is a környéken, mezítláb jártak. Hidegebb időben vagy ünnepnapon azonban lábbelit húztak, amely az évszakok és az ünnepek szerint különböző lehetett. A legnagyobb ünnepeken a piros csizmát hordták, de a csizma hordása még külön is meg volt határozva: tavasztól őszig viselték, de csupán száraz időben, mert a piros csizma talpába Csókás bácsi meg a többi piros csizmát varrni tudó csizmadia „csikorgót” varrt, ami tönkrement volna a nedvességtől. A piros csizmát „szárnyas patkó”-val vasalták, amire csilingelő kaszapenge darabot erősítettek. így aztán a kéméndi piros csizma minden lépésnél koppant, csengett és csikorgott. A csizma kőt oldalát és a sarkát ezüstös fonállal varrták ki. A száron egyszerű „gyöngyszemes” öltéssel, a sarokrészen félkör alakban. Érdekesség gyanánt megemlítem, hogy amilyen szép a kéméndi piros csizma, és amilyen kellemes a csilingelőse, olyan nehéz benne a járás, mert a szára egész a térdig
