Irodalmi Szemle, 1974
1974/9 - Zalabai Zsigmond: „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni”
zet, mind. a kettő kellemesen mulattató és elmejejtő. Nyolc darabban szép idomot rakhatunk, és azokból számolást is tanulhatunk.”22 Petrik verseinek egy részében nem a költő, hanem a pedagógus szól a gyermekhez. Erőtlen verssel köszönti a tanévnyitást és -zárást (Ojra iskolába, ill. Itt a vakáció), a Szeptemberi napocska nem több „becsali versnél” f„gyerekek, / várnak már a / betűk és a számjegyek!"), az Elsős kisdiák kisiskolás-biztatónál („De majd a tanító néni / titkuk fátylát fellebbenti* — már tudniillik a betűk „fátylának titkát”). Nem maradhat el a matematika sem: A csónakos az IX 2-től az 5 X 2-ig terjedő bifláznivalóhoz keres erőltetett rímeket és helyzeteket, az Egyszeregy az egyes szorzótábla „népszerűsítése”. Nem hisszük, hogy a gyermekköltészet feladata ia pedagógia szekerének a tolása lenne. Petrik sematikusan és vulgarizálva szemléli a gyermeklíra és az iskola kapcsolatát. Vargha Balázs szerint a gyermekirodalom nemhogy nem kiegészítője az iskolai oktatásnak, hanem egyenesen az ellenlábasa annak. Szerinte a jelenlegi pedagógiai módszerek jobban kedveznek az uniformizált gondolkodásnak és a nyelvi sémáknak, mint a gyermekben meglevő alkotóképességek kibontakoztatásának. Az irodalom- és nyelvtanítás merevsége tízéves korára kiöli a gyermekből a nyelvi érzékenységet és fogékonyságot. Ilyen körülmények között Vargha a gyermekköltészet feladatát a nyelvi alkotóképesség továbbfejlesztésében jelöli meg.23 Elmélyültebb alkotómunkával Petrik a nyelvre, a formára is ügyelni tudna. A cinke' című versét idézzük: A cinke picinyke, bábaing az inge. A szárnya parányka, mintha nem is szállna. Es mégis szárnyal két apró szárnnyal, hogy is járná be nagy útját lábbal! Ha olykor éppen járkál is szépen, nagyon vigyáz, hogy ne lépre lépjen. A cinke picinyke, de nagy az esze! Rímei, ritmusa, hangszerelése, a gyermeki látásmódot jellemző antropomorf szemlélete (cinke — baba párhuzam), humora, a verszenét fokozó szójátékok és betűrímek révén Petrik csúcsteljesítménye ez a vers. A kötet jobb darabjai közé sorolhatjuk még a Lúd a jégen, a Meggyhegy, a Gyalogút, az Ot, szél, víz, A beteg i betű, a Fababa, a Két béka című verseket. Ezekből és még néhányból egy terjedelemre karcsú, de színvonalban az átlagos mércét megütő füzetecske állhatott volna össze. Simkó Tibor kötete Karcsi kacsa kalandjait meséli el tizenkét hosszabb-rövidebb fejezetben. Tisztán epikus alkotás, változatos és sokrétű cselekménnyel, melynek során a kis hős különféle kaladokon esik át: megmenti Menyét Menyus életét, nyoma veszik, 22 T. Aszódi utószava. I. m. 215. 1. 23 Lásd a 14. számú jegyzetet, illetőleg Vargha Istenek eledele: a játék c. írását. Korunk,. 1973/4., 523—530. 1.
