Irodalmi Szemle, 1974

1974/9 - Ehrenburg, Ilja: Rikoltásod viharmadáré (vers) - Tvardovszkij, Alekszandr: Strófák (vers)

Szinte így szólsz kételkedve: Ö, csak rossz álom lehet, hogy valahol arra, messze gyermekünk van, s asszonyaink nélkülünk öregszenek. Tudom, nem az én bűnöm, vétkem, hogy a vészben, melyet túléltem, sokan meghaltak ifjak s vének, mégis fájdalom mardos, éget. Nem az a gondolat sanyargat, hogy talán megmenthettem volna sokukat — gyermeteg botorság, és mégsem lelhetek nyugalmat... Kopócs Tibor: Harcosok (ecsetrajz, 1973) Esztendők óta visszatérő álom — s mindig azonos, mindig változatlan —, hogy éppen megtértem a háborúból és ismét bejárok a fakultásra, s szorongva töprengek és tépelődöm, miként birkózzam meg a tananyaggal? Ű, rémítő ilyenkor pironkodva harmadszor is átélni ifjúságom... S ébredés után hálálkodva áldom a sorsomat, hogy nincs már ilyen gondom. Aztán egész nap szomorúság bágyaszt. Veres János fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom