Irodalmi Szemle, 1974

1974/8 - FIGYELŐ - Szuchy M. Emil: Kórkép lélekrajzban (Érdekes bemutató a MATESZ Thália Színpadán)

s fokozza az előadás jelentőségét az is, hogy a „nagyobb” szerepek mellett egész sor figyelemreméltó „kisebb” ala­kítást is láthattunk. Kovács József bárgyú tűzoltóparancs­noka szinte kifogástalan alakítás. Ta­golt, lassú ütemű beszéde előnyére vá­lik. Szerepmondása remek ellentéte az őrnagy gyorsan pergő, már-már patto- gón hangzó szavainak, mondatainak. Já­téka mértéktartó, természetes, s ha kell, groteszk. Életteli alakítás Boráros Imre embert és gondolatot tipró őrnagya. A néző ér­zi, hogy valami szomorú „titok” búvik meg szövege és cselekvése mögött. Bo­ráros sajátos színészi alkata, kesernyés humora, játékának színessége, értelmező ereje jól érvényesül. Tótnét, a „magának sokmindent meg­engedő” feleséget a szükségesnél eman- cipáltabb felfogásban formálja .meg V. Szabó Rózsi. Ott kitűnő, ahol nem ragadja magával a népszínmű diktálta jókedvű alakoskodás, amely semmikép­pen nem helyettesítheti e remek figura majmoló sznobságát, előkelősködő, im­már „nagyságosasszonyi” voltát. Kövesdi Szabó Mária (Agika) játéka túlzottan „szemléltető” és modoros. Kár, hogy a Kövesditől megszokott érzékeny-értelmes játék most ellenkező irányba fordult. Remek alakítás Várady Béla kelekótya postása. Erkölcsi célzatú példázatai hu­mánusan hatnak és szervesen kötik-fű- zik egybe a cselekményt. Csendes László tartalmi és alkati sajátosságában formálja meg Cipriánit, a bogaras ideg­orvost. Gombos Ilona minden vonatkozá­sában érti és érzi a valóság és az ab­szurditás között a határokat és helyze­teket, amelyeken belül megvalósítja a rendezői koncepciót. Gyurkovics Mihály (a lajt tulajdonosa), Lengyel Ferenc (plébános), Érsek György (elegáns őr­nagy) játéka és szerepfelfogása reményt keltő. Horváth Lajos (Lőrinczka szom széd) epizódja kitűnő. Ideje lenne mél­tóbb szerepekben is találkozni vele. Ku- siczky Gyula villanásnyi jelenete karak- terizáló erővel hat. Mindent együttvéve leszögezhetjük, hogy Örkény István Tóték című két­részes tragikomédiájának bemutatója nem szokványos színházi előadás, nem­csak szórakoztató és kellemes megle­petés, de egyben időszerű, korszerű és elgondolkoztató színházi rendezvény is. Szuchy M. Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom